Vita robbant ki a Tesco vezérigazgatójának hűségkártya-adataival kapcsolatos javaslata körül

Bevetnék az AI-t

Murphy szerint az MI figyelmeztethetne például arra, ha a vásárlók túl magas nátriumtartalmú termékeket választanak. „El tudom képzelni, hogy a rendszer azt mondja: ‘Észrevettem, hogy a kosaradban a nátriumsótartalom 250 százaléka a napi ajánlott mennyiségnek. Azt javaslom, hogy ezt, ezt és ezt helyettesítse’” – vázolta fel elképzelését a vezérigazgató.

A javaslat azonban vegyes fogadtatásra talált. A Big Brother Watch nevű szervezet élesen kritizálta az ötletet, mondván: „A Tescónak nincs joga ítélkezni arról, hogy mi van a kosarunkban, vagy arra ösztökélni minket, hogy mit kellene vagy nem kellene vásárolnunk.”

Hűségkártya-adatok felhasználása a szupermarketekben

A hűségprogramokból származó adatok felhasználása nem újkeletű jelenség. A brit lakosság több mint 90 százaléka tagja legalább egy ilyen programnak, és népszerűségük tovább növekedett a megélhetési költségek emelkedésével. A szupermarketek ezeket az adatokat már most is használják vásárlási szokások elemzésére, a rendelési rendszerek optimalizálására és a pazarlás csökkentésére, emellett jövedelmezőbb termékvonalakat támogatnak.

A vásárlási adatok értékesíthetők külső cégeknek, vagy felhasználhatók saját reklámcélokra, médiavállalatok számára átadva. Murphy új javaslata azonban egy lépéssel tovább menne azzal, hogy közvetlen egészségügyi tanácsokat adna a fogyasztóknak.

Az adatvédelem és a fogyasztói jogok kérdése

Az elképzelés egyik fő vitatott pontja az adatvédelem és a fogyasztói jogok kérdése. Míg az MI által támogatott rendszer segíthetne a vásárlóknak egészségesebb döntéseket hozni, sokan aggódnak amiatt, hogy ez túlságosan behatolna a magánéletükbe, és az élelmiszer-vásárlási szokásaik felett ítélkezne.

A vita rávilágít arra a dilemmára, hogy a technológiai fejlődés és az egészségügyi előnyök hogyan egyensúlyozhatók a fogyasztói jogok és az adatvédelem tiszteletben tartásával.