Vírusok, költségek, szinergiák

Szerző: Ipacs Tamás Dátum: 2022. 01. 27. 10:22

A COVID harmadik hulláma után jelentősen nőtt a hazai sörértékesítés, ám az eredmények így sem érik el a 2019-es szintet. Az iparág helyzetéről és eredményeiről dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója beszélt lapunknak.

Szerző: Ipacs Tamás

Kántor Sándor, Magyar Sörgyártók Szövetsége

Dr. Kántor Sándor
igazgató
Magyar Sörgyártók
Szövetsége

A hazai sörforgalom 2021 első három negyedévében elérte a 4,52 millió hektolitert – ez a mennyiség 2019 hasonló időszakában 4,8 millió hl volt. A horeca szektor aránya a sörfogyasztásban eddig mindössze 18%-ra állt vissza pandémia előtti 30%-hoz képest.

A gyártók költségei – alapanyag, energia, bér, logisztika – folyamatosan növekszenek. Ezek közül az alapanyagárak emelkedése a legkritikusabb, mert az ellátás zavarokkal párosul, ami többlet-erőfeszítést igényel a folyamatos termelés fenntartása érdekében. Idén egyes kifejezetten kedvelt, magyar gyártású sörtípusok esetében tapasztalható is volt áruhiány. A jó munkáltatói márkaépítési stratégiának köszönhetően a munkaerő viszont stabil az iparágban.

Az elmúlt évtizedben alapított új sörfőzdék és a kraftsör-üzemekben kialakult innovációs hullám, a második sörforradalom, nagyon jót tett az iparágnak: a nagy sörgyárakat is megmozgatta. A nemzetközi hátterű vállalatok a fogyasztók igénynövekedése alakította versenykörnyezetben könnyebben szereznek fejlesztési forrásokat anyavállalataiktól. Ám nemcsak a nagyüzemek kapnak inspirációt a fejlesztésre a kis főzdéktől – a folyamat kétoldalú. Több kisüzem használ olyan, nagyobb sörélményt biztosító high-tech víztisztító, vízkezelő rendszereket, amelyek elsőként nagyüzemekben jelentek meg.

A premiumizáció ennek megfelelően alaptrenddé vált a söriparban; a fogyasztói igények növekedésével párosul, a termelésében pedig nő a prémium és szuperprémium termékek mennyisége, amivel párhuzamosan csökken a gazdaságos termékek volumene.

A sörtípusokon belül a láger egyeduralkodó, és véleményem szerint mindig is ez lesz a legkedveltebb. Bár ez a sörtípus tűnik a legegyszerűbbnek, előállítása nagy felkészültséget, technológiai fegyelmet és hozzáértést kíván. A fogyasztói ízlés időnként megköveteli, hogy karakterén adalékanyagokkal változtasson a gyártó: ma a három alapvető összetevőt, a malátát, komlót és vizet tartalmazó sör a legkedveltebb.

A többi sörtípus közül a gyümölccsel ízesített fajták a legnépszerűbbek: a fogyasztó két alapízt, a citromot és a meggyet kedveli leginkább. Jól érzékelhető trend a csökkentett alkoholtartalmú és az alkoholmentes változatok térnyerése.

A fenntarthatóság területén a söripar az élenjáró iparágak közé tartozik, és valódi változásokon megy keresztül. Sorra jelennek meg az egyes vállalatok vállalásai a karbonsemleges gyártásra és termékforgalmazásra való átállásra. A sörgyárak vízfelhasználása az 1 liter sör gyártásához szükséges korábbi 15 literről mára 3 literre csökkent, és ez az érték mindenhol további 1,5 literrel fog csökkenni az elkövetkező öt évben.

A visszaváltható palackokban való forgalmazás iparági méretekben mára már csak a söriparban létezik, ennek fenntartására és jövőbeli bővítésére teljes mértékben képes és elkötelezett a szektor. Egyedül a söripar tart fenn saját költségén csomagolás-visszagyűjtő rendszert, amivel jelentősen hozzájárul a nemzeti alumíniumcsomagolás célérték-teljesítéséhez. Jelenleg a legnagyobb feladat a hazai italcsomagolás-begyűjtő rendszer kidolgozása, amin a többi italgyártóval és a kereskedők képviselőivel közösen dolgozunk.

Az iparág jövőképének legfontosabb elemei az alkoholmentes sörök arányának 25%-ra emelkedése, a prémium termékek további térnyerése, a teljesen karbonsemleges működés és a teljes körforgásos gazdaságra való átállás.//

 

Az aludoboz-visszagyűjtés ára

Dr. Duma László, Returpack

Dr. Duma László
alapító
Returpack

A nagy hazai sörgyárak bő 10 éve közel félmilliárd forintos beruházással építették ki a sörösdobozok visszagyűjtésének rendszerét – mondta el dr. Duma László, a visszaváltó gépek fejlesztésével és értékesítésével, valamint a begyűjtéssel foglalkozó Returpack alapítója. A visszaváltott dobozok darabjáért a fogyasztóknak adott 2-3 forintos összegek újabb százmilliós költségeket jelentenek a gyártóknak évente. A Returpack költségeit a fém értékesítéséből származó bevételből támogatják. A sörgyárak által önkéntesen vállalt visszagyűjtés (a teljes mennyiség közel 20%-a) 2024-ig folytatódik, a tervek szerint akkor lép életbe a kötelező betétdíj, ami az aludobozos sörök árát is 25-40 forintos betétdíj mértékével növeli. Az új rendszerben az italcsomagolásokat már épen kell visszahozni. //

 

 

 

 

 

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.

Kapcsolódó cikkeink