Virágvásár egész évben

A dísznövénybizniszben érdekeltek skandalumként értékelték, hogy Budapesten tavasszal két héten belül rendeztek nagy tavaszi dísznövény-kiállítást és -vásárt. Kiderült azonban, hogy a Budai Arborétumban hagyományos rendezvény és az újbudai vásár is megfér egymás mellett. A válság miatti visszafogottabb kereslet ellenére mindkét helyen sokat költöttek.Ma már nemcsak a szakkereskedésekben, hanem az általános profilú bevásárlóhelyeken is megtálalhatók a kertészeti termékek az eszközöktől a vágott virágokig. Pontos adatok a hazai dísznövényvásárlásról, a hobbikertészkedés kiadásairól nincsenek, az azonban bizonyos, hogy a tehetősebbek nagyobb kerti beruházásai, felújításai, berendezésvásárlásai mellett minden háztartásban jut több-kevesebb a szobát, kertet díszítő újabb növényre, esetleg ajándékra.

Nem készült a hazai dísznövényvásárlási szokásokról megbízható felmérés, de széles körű piackutatás sem. Ezért főleg a külföldi tapasztalatokra hagyatkoztak az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársai, amikor a dísznövényágazat helyzetéről állítottak össze tanulmánykötetet.

Csaknem 300 milliárdos piac

Becslésük szerint a gazdasági válság előtt Magyarországon évente átlagosan 25 eurót fordítottunk dísznövényvásárlásra, ami nagyjából szűk hétezer forintnak felel meg, ami nem kevés. A virágkereskedők szakmai szervezete szerint ennek több mint a felén csokrot veszünk. Évente egy átlagpolgár 3500 forintot költ a biztosan ajándéknak szánt vágott virágra. Ha az adatok nagyjából pontosak, akkor csak az élő növényekre 70 milliárdot költünk évente. A tapasztalatok szerint az egyéb kertészeti kellékekre ennek az összegnek a kétszerese jut, s a dísznövény-kertészkedés íratlan igazsága, hogy a fenntartás éves összege a hobbiberuházás fele-kétharmada, vagyis – a fűnyírótól a virágmagon át a kertész-szolgáltatásig – az éves összes költés megközelíti a 300 milliárd forintot.

Az európai tendenciákat nézve ezzel azonban csak a mezőny hátsó részében jut nekünk hely. Az egy főre vetített kiadás egyébként Svájcban, Norvégiában és Dániában a legmagasabb, arrafelé 3-5-ször többet költenek növényekre.

Nagyvonalú a magyar ember, ha virágról van szó

A dísznövényvásárlás egyértelműen a luxuskiadások közé sorolható, ugyanis a kutatók az éves átlagbérrel is összevetették az egy főre jutó dísznövényköltést. Kiderült, hogy magyarok nem fukarkodnak, ha virágról és a kertészhobbiról van szó. Hazánk lakossága ebben az összehasonlításban ugyanis, a norvégokat és a dánokat megelőzve, Svájc mögött a második helyen áll Európában.
Egy 600 fogyasztót érintő felmérés szerint, amelyet a Holland Virágiroda végzett, kiderült az is, hogy a válaszadók 73 százaléka ajándékba vesz virágot, 17 százalékuk a temetőbe viszi a növényt, s csak a fennmaradó tíz százalék vásárol magának.

A válság hozadéka: olcsóbb lett a virág

Fontos adat az is, hogy az utóbbi időben az ajándéknak szánt virágok között egyre nagyobb részhez jutnak az olyan „többszörösen hasznosíthatónak” vélt cserepesek, mint a virágzó törperózsa, begónia, orchidea. Ezt elsősorban a jó ár-érték aránnyal magyarázzák, de szerephez jut az is, hogy a cserepes növények tartósabbak, és nemcsak virágüzletekben, hanem barkácsáruházakban, hiper- és szupermarketekben, sőt egyes diszkontokban is kaphatóak.

A dísznövények vásárlási szokásait firtató felmérésből az is kiderült, hogy tavaly a válaszadók valamivel több, mint 40 százaléka számára legfontosabb döntési tényező az ár volt. A válság hatására egyébként olcsóbb lett a vágott virág, ugyanis az AKI szerint a holland tőzsdei árak 2008 decembere és 2010 januárja között 40 százalékkal, a forgalom pedig felére esett vissza. Nincs ez másként Magyarországon sem; a gazdagabb évekhez képest jóval visszafogottabban vásárolnak és az olcsóbb termékeket keresik.