Változók hatása a bolti eladásra – saját márkák

Mélypontok után egyre növekszik a magyar fogyasztók bizalma, immár több mint két éve. A piaci szereplők igyekeznek dinamikusan alkalmazkodni a sok változáshoz. Mind több igényt kell kielégíteniük az értékesítés támogatásával kapcsolatban.

Figyelemre méltó, hogy egyre kevesebb fogyasztó csökkenti kiadásait, de… Egyik idei, harmadik negyedévi kutatásunk még mindig a háztartások kétharmadánál (67%) tárta fel, hogy változtatott költési szokásain az egy évvel korábbiakhoz képest, mert spórolni akar. Közülük pedig továbbra is a legnagyobb rész – az összes válaszadó több mint egyharmada – úgy törekszik megtakarítani, hogy olcsóbb élelmiszerre váltott.

Marketingköltségek megtérülése

Ami pedig a kínálati oldalt illeti: gyártók és kereskedők a teljes marketing­mixen belül egyre inkább keresik az együttműködést arra, hogy minél hatékonyabban ösztönözzék a bolti eladást. Ahhoz pedig mind átfogóbb tanácsokat várnak el kulcsfontosságú marketingdöntéseikhez.

A Nielsen az évek során sok tapasztalatot gyűjtött azzal kapcsolatban, hogy feltárja az egyes változók – ár, disztribúció, promóció és szortiment – hatását a bolti eladásra. Választ ad olyan fontos kérdésekre, hogy például az egyes marketingeszközökre fordított költségek milyen módon térülnek meg.

Fontos változások közé tartozik például, hogy egyre szélesebb a kereskedelmi márkás termékek (PL) kínálata, és a fogyasztók egyre többet vásárolnak.

A világranglista közepén

Nemzetközi számítási elvek szerint Magyarországon az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalmából tavaly 24 százalék jutott a láncok saját márkáira. Ezzel a világranglista közepén állunk. Európa-­bajnok Svájc 45 százalékkal, és dobogós Spanyolország, valamint az Egyesült Királyság 41-41 százalékkal. A mezőny végén, 3 százalékos és annál kisebb mutatókkal hét ázsiai ország található. Közéjük tartozik Kína is (1%).

Legutóbb december-május között hazánkban élelmiszerből a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal emelkedett az előző hasonló időszakhoz viszonyítva, a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe szerint. Viszont kereskedelmi márkáknál +9 százalékot mértünk, míg gyártói márkás termékeknél +4 százalékot.

Ennek következtében a magyar piacon az élelmiszerek teljes bolti eladásából a PL-ekre 27 százalék jutott; 1 százalékponttal több, mint az előző december-­májusi periódusban.

Ha a legnagyobb forgalmú tizenöt élelmiszer-kategóriát nézzük, a két véglet a következő: sajtnál 25 százalékkal emelkedett, míg margarinnál 21 százalékkal csökkent a kereskedelmi márkák kiskereskedelmi forgalma értéket tekintve, hat hónapos összehasonlításban. Előbbinél a PL-ek piaci részesedés 25 százalékra emelkedett, utóbbinál 28-ról 25 százalékra csökkent.

Értéket vár pénzéért
a fogyasztó

További „állandó változó”, hogy a kereskedők csökkenteni akarják a fogyasztói árakat, vagy legalábbis alacsonyan tartani az éles versenyben. Mindezt úgy, hogy a fogyasztók több mint egyharmada olcsóbb élelmiszerre váltott a legutóbbi tizenkét hónap során, mert spórolni akar. Közben pedig értéket vár el a pénzéért, vagy legalábbis kedvező ár-érték viszonyt. n

(Folytatjuk.)