Útmutató rajtaütés esetére

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 02. 29. 08:00

Az elmúlt hónapokban számos híradás szólt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rajtaütésszerű vizsgálatairól – legutóbb például több vasúti cégnél egyszerre tartott kutatást a hatóság. Mivel az eljárások értesítés nélkül is indulhatnak, érdemes felkészülni arra, hogy a GVH bármelyik reggel bekopoghat az ajtón. Tekintsük át a kutatás jogi környezetét, a vizsgált vállalkozás lehetőségeit és a felkészülés néhány alternatív eszközét!A rajtaütésszerű helyszíni vizsgálat klasszikusan a versenyhatósági eljárás része, azonban ez nem jelenti azt, hogy a jogalkotó hasonló jogkörökkel ne ruházhatna fel más állami szerveket is. Az egy évvel ezelőtt hatályba lépett új szabályozás értelmében közel azonos eljárási eszközzel élhet az Egészségbiztosítási Felügyelet a gyógyszercégek promóciós gyakorlatának ellenőrzése során.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) betartásának ellenőrzése, illetve az ettől való eltérés szankcionálása úgynevezett versenyfelügyeleti eljárások során történik. Ezekben az eljárásokban a tényállás tisztázásának, az információk és bizonyítékok megszerzésének – a GVH szempontjából – egyik legeredményesebb, leghatékonyabb eszköze a helyszíni adatgyűjtés. A Tpvt. a helyszínen történő adatgyűjtés eljárási cselekményének két formáját: a helyszíni vizsgálatot és a kutatást különbözteti meg. A kutatás során a GVH a helyszíni vizsgálat esetén rendelkezésére álló jogkörökön felül további, szélesebb körű eszközöket alkalmazhat. A hatóság intézkedésének alapját a Tpvt. mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései képezik.

A kutatás
A versenyfelügyeleti eljárásban foganatosított kutatásra csak meghatározott esetekben kerülhet sor. Egyrészt versenykorlátozó megállapodás vagy összehangolt magatartás tilalmának valószínűsített megsértése miatt (idetartozik többek között a piacfelosztás, az árrögzítés, a pályázaton történő összejátszás esete), másrészt erőfölénnyel való visszaélés esetén (ilyen eset például az árukapcsolás, a túlzottan magas árképzés, a szolgáltatás megtagadása vagy a piacra lépés akadályozása).
A kutatás szabályai biztosítják a GVH számára a legszélesebb jogköröket. Mivel a kutatás az általa érintett fél előzetes értesítése nélkül indul, az ilyen eljárási cselekmények leginkább a hajnali razziákhoz („dawn raid”) hasonlóak. (A GVH egyes jogosítványairól lásd a kiemelt szövegrészt.) A kutatás a helyszínen történő adatgyűjtésnek egy rendkívül szigorú és erős hatósági eszköze, mivel a GVH eljárása – törvényben biztosított jogosítványai következtében – mélyen érinti mind a vállalkozás, mind a vállalkozással meghatározott kapcsolatban álló személy(ek) autonómiáját.
A kutatás foganatosításáról a GVH-nak nem kell előzetesen értesítenie az eljárás által érintett szervezetet vagy személyt, elegendő ezt a vizsgálati cselekmény megkezdésével egyidejűleg, szóban megtennie. A cégeknek ennek következtében fel kell készülniük arra a helyzetre, hogy a hatóság valamely vizsgálati helyszínen tulajdonképpen bármilyen időpontban rajtaütésszerűen megjelenhet.
A vizsgálati eszközök alkalmazása mellett, amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás vagy az eljárás más résztvevője, illetve a közreműködésre kötelezett személy az eljárást akadályozza, tehát olyan cselekményt végez vagy magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi, a GVH eljárási bírságot szabhat ki az akadályozóval szemben. Az eljárási bírság összege 50 000 forinttól a vállalkozás előző üzleti évében elért nettó árbevételének egy százalékáig, vagy vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében 500 000 forintig terjedhet.

Eljárási garanciák
A versenyfelügyeleti eljárás során lefolytatott kutatásra vonatkozó eljárási szabályok garanciális rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyeknek fő célja mind az eljárás által érintett fél jogainak, mind a GVH által végrehajtott adatszerzés jogszerűségének biztosítása. Az eljárási garanciák mellett a kutatás lefolytatásának egyik elsődleges korlátja az előzetes bírói engedély.
A kutatás megkezdéséhez szükséges előzetes bírói engedélyt pedig a Fővárosi Bíróság akkor adja meg, ha a GVH valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre. A jogszabály szövege viszonylag tág teret biztosít az engedély megadására, a bíróság döntése ellen ugyanakkor nincs helye fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak.
Az eljárási garanciák közül e helyen kiemelendő a kutatáskor való jelenlét lehetősége: a kutatást lehetőleg az érintettek jelenlétében kell elvégezni. Ez a rendelkezés ugyan nem teszi kötelezővé az eljárás által érintett szervezet valamely vezetőjének vagy más érintettnek a jelenlétét, azonban erre olyan törvényi lehetőséget biztosít, amelyre a hatósággal szemben hivatkozni érdemes. Szintén erősíti az érintett fél helyzetét, hogy az eljárás során bármely vizsgálati cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elengedhetetlen tartalmi kelléke az ő jogokról és kötelezettségekről történő hatóság általi kioktatása.


Védett irat csak egy van
Fontos szempont továbbá, hogy ha a GVH kutatást foganatosít, csak egyetlen iratfajta van, amelyet eljárásában bizonyítékként nem használhat fel, tartalmát nem vizsgálhatja meg, illetve az ilyen iratot eljárásában nem foglalhatja le. Ez az eljárás alá vont fél és megbízott (!) ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve az ilyen célból való felhasználás érdekében keletkezett vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzítő irat („legal privilege”). A jogszabály értelmében kifejezetten megtagadható az ilyen védelem alá eső irat GVH általi megvizsgálása, birtokba vétele vagy másolása. A védelem feltétele azonban, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnjön. Lényeges, hogy valamely irat védettségére a vizsgálati cselekmény során, azonnal kell hivatkozni – később, miután a GVH az iratot átvette, erre már nincs lehetőség.
Ezeken az iratokon kívül minden dokumentum, feljegyzés, jegyzőkönyv, emlékeztető, adathordozón tárolt információ – legyen az bármely helyen, ahol az eljárás tárgyának tisztázásához szükséges bizonyíték fellelhető – felhasználható a GVH által indított eljárásban.
A fentiek ismeretében a vállalkozások különböző belső intézkedésekkel, összességében egyfajta szervezeti tudatossággal tudnak minél hatékonyabban felkészülni az esetleges hajnali rajtaütésekre. Lényeges, hogy mind a felkészülésben, mind a vizsgálati eljárás alatt egyértelműen meghatározott feladatkörökkel és felelősséggel, a jogi képviselő tanácsait figyelembe véve, a jogszabályok által meghatározott keretek között járjanak el.

Dr. Maklári-Papp Judit,
Dr. Firniksz Judit,
Dr. Zalai Péter

(A cikkben foglaltak a szerzők saját álláspontját tükrözik, nem minősülnek jogi tanácsnak. Dr. Maklári-Papp Judit ügyvéd, együttműködésben a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Irodával; dr. Firniksz Judit és dr. Zalai Péter a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda munkatársai.)

Kapcsolódó cikkeink