Utazást a hálón, kenyeret a sarki boltban vásárolnak az internetezők

A legfrissebb kutatási adatok szerint az interneten legalább alkalmanként vásárlók száma ma már meghaladja a bűvös egymilliót.

Az NRC Piackutató által
készített E-Commerce Trend Report 2008 adatai szerint
1,8 millió magyar felnőtt próbálta már
ki az online vásárlást, a trendeket figyelve
pedig megállapítható, hogy négy év
alatt megnégyszereződött azoknak a száma, akik
életükben legalább egyszer vásároltak
valamit a világhálón. Három
internetezőből kettő tehát rendelt már valamit
online módon, azok viszont, akik kisebb-nagyobb
rendszerességgel, de folyamatosan vásárolnak az
interneten, még a netpolgárok körében is
kisebbségben vannak: az internetező felnőttek 41 százaléka
él legalább alkalmanként ezzel a lehetőséggel,
ami 1,1 millió online vásárlót jelent.
Az internetezők 92 százaléka
vásárlási döntései megalapozásához
– különösen nagyobb értékű termékek
esetén – előszeretettel tájékozódik a
világhálóról: böngészget a
gyártók, forgalmazók honlapján, online
kirakatokat nézeget, termékteszteket, vagy termékekkel,
szolgáltatásokkal foglalkozó blogokat, vásárlói
fórumokat olvasgat, esetleg hozzászólásával
ő maga is információt nyújt a többi
érdeklődőnek. És bár az információkeresés
után sok esetben nem az interneten valósul meg a
vásárlás, az internet vásárlásban
betöltött kulcsfontosságú szerepe ez esetben
is vitathatatlan.
Ha azt nézzük, hogy mit
vásároltak a legtöbben az elmúlt évben
az interneten, megállapíthatjuk, hogy a hazai
e-kereskedelem slágerterméke a könyv: a
netpolgárok 15 százaléka – több mint 400
ezer ember – rendelt könyvet valamelyik internetes boltból.
Melegételt 13 százalék szállíttatott
házhoz online rendelést leadva, biztosítást
pedig 12 százalékuk kötött a világhálón
keresztül.

Az internetezők természetesen
ruhaneműre és élelmiszerre költenek a legtöbbet,
ám e két termék részesedése az
e-kereskedelem teljes hazai forgalmából ennek ellenére
csekély. Az ok, hogy annak az összegnek, amit az
internetezők egy év alatt ruhaneműre költöttek,
csupán az 5 százaléka kapcsolódott
internetes rendeléshez, az élelmiszer esetében
pedig ez az arány még alacsonyabb volt: alig több
mint 1 százalék.
A ruhanemű esetében a termék
jellege jelentősen korlátozza az online vásárlás
lehetőségeit, hiszen az árucikkel való
személyes találkozás, a kézzelfoghatóság
a legtöbb esetben elengedhetetlen kritérium a helyes
vásárlási döntés meghozatalához
– az online rendelés valóban jelentős kockázatot
rejthet magában. Abban az internetezők többsége
is egyetért, hogy a jól megszokott, kipróbált
termékek online rendelése alacsony rizikóval
jár, az pedig, hogy a hipermarket körbejárása
helyett a számítógép előtt ülve
választhatók ki az árucikkek, és a
házhozszállítással a cipekedés is
elkerülhető, lényegesen kényelmesebbé
teheti a nagybevásárlást. Az, hogy ennek
ellenére a hideg élelmiszerek online vásárlása
minimális, leginkább a kínálati oldal
fejletlenségével magyarázható. Egyetlen
nagyobb élelmiszer-hálózat mellett csupán
néhány kisebb, helyi üzlet kínál
internetes rendelési lehetőséget – a nagy
hipermarket-láncok Magyarországon még nem
kapcsolódtak be az elektronikus kereskedelembe. Pedig az
élelmiszer – vagy a ruhanemű – esetében az online
vásárlás részarányának
növekedése jelentősen befolyásolná a hazai
internetes kereskedelem összforgalmát.