Út a magyar polcokra

Saját kárán tanul az okos. Amikor az EU-ba beléptek az osztrákok, az ottani élelmiszerpiacot szinte sokkolta az importáradat. Az EU tíz taggal való 2004-es bővítésére már saját exportáradatuk megalapozásával készültek. Titok nincs, bárki által másolható recept viszont van: tájékoztatáson, képzésen, üzleti kapcsolatok keresésén múlik a siker.
Josef Domschitz mutatott egy könyvet, amit részben ő írt. Címe: „Magyar export kézikönyv – Osztrák élelmiszerek útja Magyarország polcaira”. Kiadója a bécsi gazdasági és munkaügyi minisztérium, az előszót maga a miniszter írta. Elemzések és előrejelzések gyűjteménye a 80 oldalas kiadvány, amely 2003. februárban jelent meg.
Bevezetője így kezdődik:
„A 10 millió fogyasztót jelentő magyar élelmiszerpiacon az osztrák exportőrök sikeresen fejlődtek az elmúlt években. Kézikönyvünk felhívja a figyelmet további exportlehetőségekre, amelyek Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával nyílnak majd. Azon kívül támogatást nyújt a vállalatok exportjához és beruházásához.”
Hasonló útmutatót jelentettek meg a többi, velünk együtt csatlakozott közép- és kelet-európai országról.
Megérte? A kommunikáció közvetlen haszna általában nehezen mérhető. De az offenzíva sikeresnek látszik. Osztrák adatok szerint Ausztria élelmiszer-eladásai Magyarország felé 22 százalékkal nőttek a tavalyi előzetes adatok szerint, az előző évhez képest. Fordítva, a magyar értékesítés Ausztriába 5 százalékkal csökkent. Egy évvel korábban még mindkét irányban bővült a forgalom; az osztrák exportnövekedés mutatója 43, a magyaré 18 volt.