Újra rekordot döntött a foglalkoztatottak száma az EU-ban és az euróövezetben
Július-szeptemberben már a harmadik egymást követő negyedévben emelkedett újabb történelmi rekordra a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban és az euróövezetben, jelezve, hogy erős gazdasági növekedés mellett egyre feszítettebbé válik a munkaerőpiac.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) jelentése szerint, szezonális kiigazítással számolva, az idei harmadik negyedévben 236,3 millió munkavállaló dolgozott az Európai Unióban, ebből 156,3 millió az euróövezetben. Még soha nem dolgoztak ilyen sokan, minden idők rekordja megdőlt az unióban és az euróövezetben is.
Az Eurostat becslése szerint a 28 tagú unióban, az előző negyedévhez képest, 0,3 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,8 százalékkal gyarapodott a foglalkoztatottak száma. A 19 uniós országot tömörítő euróövezetben negyedéves összehasonlításban szintén 0,4 százalékos, éves alapon pedig 1,7 százalékos növekedést mértek.
A második negyedévben, az előző három hónaphoz képest, az eurózónában 0,4 százalékkal, az unióban pedig 0,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, éves összevetésben pedig 1,6 százalékos, illetve 1,7 százalékos növekedést mértek.
Az országokra bontott statisztika szerint a legjobban, 1,3 százalékkal Észtországban nőtt a foglalkoztatottak száma július-szeptemberben az előző negyedévhez képest, majd egyaránt 1,1 százalékkal Málta és Horvátország, valamint 1,0 százalékkal Bulgária következik.
Magyarország 0,3 százalékos növekedéssel – csakúgy mint Németország és Belgium – a mezőny második felébe került.
Csökkenést mértek Litvániában (-0,5 százalék) és Lengyelországban (-0,3 százalék), míg Romániában és Nagy-Britanniában stagnált a foglalkoztatottak száma.
Éves összehasonlításban Románia a listavezető a foglalkoztatottak számának 5,3 százalékos növekedésével, majd Málta következik 4,9 százalékkal, valamint Ciprus 3,5 százalékkal. Magyarország – Dániával és Olaszországgal karöltve – 1,6 százalékos növekedéssel az utolsó harmadba került.
A foglalkoztatottak száma éves összevetésben csak Litvániában csökkent, 0,8 százalékkal. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek árának éves növekedési üteme 2,6 százalékra lassult márciusban az eurozónában
Az előzetes becslésben közölttel összhangban lassult az éves infláció az…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >