Különleges sörök: új szellem a palackban

Tegnap még csak örülhettünk annak, hogy a különleges sörök forgalma és választéka folyamatosan nő, ma már a recesszió és a fogyasztói szokások változásaitól szenvedő nagy sörgyárak is gyakran ezek irányában keresik a menekülési útvonalat, a fogyasztáscsökkenés valamiféle ellenszerét.

Európa söripara nincs könnyű helyzetben: a számos munkahelyet generáló, igen jelentős élelmiszer-ipari ág forgalma már a válság előtt is csökkenőben volt, még a nálunk jóval fejlettebb sörkultúrával rendelkező országokban is. A hazai fogyasztás már jóval a 70 liter/fő alatt van évente. Az importsörök aránya 5-6 százalék, ebben benne vannak az áruházláncok által közvetlenül behozott termékek is.

– A válság hatására átalakultak a fogyasztási szokások: a vásárlók az otthoni fogyasztást részesítik előnyben, ami erősen sújtja a vendéglátószektort – véli Kovács Sándor Lóránt, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalatfejlesztési igazgatója. – Minthogy nemcsak termékinnovációval segíthetjük partnereinket, elindítottuk a több ezer vezérmárkás sörözőnket bevonó, országos Aranypéntek programot: szeptem-ber végéig minden pénteken egy pohár sör áráért kapják a korsó Arany Ászokot a vendégek. A legnagyobb forgalomnövelési lehetőség abban van, ha a világos sörök tekintetében közösen sikerül megfordítani a piaci trendeket, és sikerül a fogyasztókat visszahozni a vendéglátóhelyekre.

A gyümölcsös íz a kitörési pont?

Erőteljesebben nyit a különleges sörök szegmense felé a Borsodi Sörgyár, új fogyasztók bevonását kitűzve célként.

– Mivel a különlegességek iránti igény láthatóan nő, ezért innovációink is ebbe az irányba mutatnak – tájékoztat dr. Sükösd Zsuzsa, a cég jogi és vállalati kapcsolatok igazgatója. – Tavaly elsőként jelentünk meg a középkategóriás termékek között egy új, citromos ízesítésű sörrel, a Borsodi Friss-sel.

A Borsodi Friss vártnál is kedvezőbb fogadtatása után a termékcsaládot – vásárlói megkérdezés alapján választva – két új ízzel bővítették: almással és grapefruitossal. További innovációjuk ebben az évben a Borsodi Búza, így már e kategóriához is közepes árszínvonalon jut hozzá a szűretlen búzasör ízeit kereső fogyasztó.

A megkérdezett szakemberek többségével szemben Szarvas Gábor, a Mexhun Holding Kft. értékesítési koordinátora úgy látja, hogy összességében csökkenés tapasztalható a sörkülönlegességek piacán, különösen a Horeca-szegmensben, mert a gazdasági válság jelentősen befolyásolta a fajlagosan magasabb árszegmensbe tartozó sörkülönlegességek forgalmát. E kategóriának azon termékei, amelyek eddig a piacon voltak, nem jelentettek jelentős volument, és inkább egy szűknek tekinthető, a különlegességekre fogékony, vagy külföldi tapasztalatokból származó fogyasztói magatartás alapján itták az adott termékeket – állítja a szakember. Mindemellett ő is forgalomnövelő potenciált lát a multik gyümölcsízesítésű termékeiben.

Másképp értékeli a különleges sörök piacát Tamáska János, a Belgaco Kft. társtulajdonosa. Ezeknek a termékeknek a forgalmát – importőrként és gyakorló vendéglátósként – ő általában is nőni látja.

Lager sörök árnyékában

Előállításuk módjában, ízükben és persze árukban is jelentős a különbség a gyümölcsös sörök és a gyümölcsös ízesítésű sörök között – előbbieket a gyümölccsel együtt érlelik, utóbbiakat utólag ízesítik. És bár a hazai átlagfogyasztó az eltéréseket kevéssé érzékeli, azt biztosan állíthatjuk, hogy az ízesített sörök jól megfelelnek a szeszes italok világában tapasztalható fogyasztói trendeknek: ízviláguk közelebb áll a női fogyasztókhoz és a fiatalokhoz, és nem utolsósorban többnyire alacsonyabb az alkoholtartalmuk, mint a „hagyományos” söröké.

A Pécsi Sörfőzde néhány éve megpróbálkozott az akkor még egyedülállónak számító Radler sörök 0,33 literes palackokban való értékesítésével, de ahogy azt Somoskövi Gergely márkamenedzser elmondta, ez a kiszerelés akkor aránytalanul nagy göngyölegköltségekkel járt. Szarvas Gábor szerint az ízesített sörök részarányának várható növekedése után hamarosan megjelennek a kispalackos kiszerelésű és csapolt változataik is.

A magyar piac forgalmának 97 százalékát a világos, ennek pedig 99 százalékát a lager sörök teszik ki. A félbarna, barna és búzasörök minden nagy forgalmazó portfóliójában szerepelnek, méghozzá bővülő választékban, sőt, fejlesztéseiket is többnyire ez az irány jellemzi (ami persze nem is csoda, hiszen a piac három óriása alkotta Sörszövetség állásfoglalása szerint itthon így is logikátlanul sok a jelen lévő márka, tehát a hagyományos sörök körét nem szükséges bővíteni).

A különleges sörök választékát a szuperprémium-kategóriában jórészt a független importőrök által kínált márkák teszik ki, ezek mennyisége a piacon jóval fél százalék alatt van – sokkal jobb a helyzet viszont a vendéglátásban.

Az összes, Magyarországon elfogyasztott búzasör aránya sem sokkal haladhatja meg a fél százalékot. A legnagyobb választékban az Erdinger kínálja a felsőerjesztésű sörök e nagy népszerűségű fajtáját: márkatermékei közül például a klasszikus világos változat mellett választható barna búzasör, bock búzasör és alkoholmentes búzasör is – sorolja Karsai Zoltán, az Erdinger sörgyár magyarországi képviselője –, illetve szezonális termékként az őszi Er-dinger Festbier és a téli Schneeweiße.

Fogyasztói ízlés

A fenti felsorolással a változatosságot akartuk illusztrálni. A számos sörfajtát itthon az értők egy szűk rétege tudná csak az ital óriási családfáján elhelyezni, de a jó ízeket mind többen értékelik. Az szinte természetes a közvélemény számára, hogy a fogyasztók egyre szélesebb körben tudnak a borról szofisztikáltan beszélni, értékelni azt, holnap már talán a sörrel kapcsolatban is természetes lesz ez az attitűd.

– Jó irányba haladnak a dolgok – értékel Tamáska János. – Tapasztalataink szerint már az egyetemisták körében is megjelent egy igényes fogyasztói réteg, amely az internetről felkészülve érkezik a belga sörözőkbe, és nem 4-5 korsó olcsó sörre költi a pénzét, hanem kér három fajta belgát, és „teszteli” azt íz, illat, aroma, habtartósság és egyebek szempontjából.

Szarvas Gábor szerint a fogyasztói ízlés „finomodását” egyrészt a népszerű budapesti szórakozóhelyek választéka, másrészt a hazánkban dolgozó külföldiek és ilyen vagy olyan módon világot járt magyarok ízlése befolyásolja. Az „angolszász” ale-ek, stout-ok és hasonlók tekintetében a piac más szereplői is osztják ezt a nézetet.

– Sok múlik majd rajtunk, sörgyárakon, hogy kialakul-e az „új típusú hazai sörfogyasztó” – vallja Kovács Sándor Lóránt. A sörminőség eddig is hangsúlyt kapott a sörpiaci szereplőknél, így nálunk is az elmúlt években, mindez viszont kevés a trendek megváltoztatásához. A következő időszak egyik elsődleges feladata a sörkultúra erősítése lesz.

A márkasörözők intézményét a „nagyok” óvatosan kezelik. A néhány éve márkáit franchise-rendszerben márkasörözőkhöz kötni próbáló Borsodi sem próbálkozik egyelőre hasonlókkal. Dr. Sükösd Zsuzsa szerint azonban helye van a piacon azoknak a sörözőknek, amelyekben hangsúlyos és nívós egy márka jelenléte, hiszen ott a márkától valami többet és jobbat kaphat a fogyasztó az átlagnál.

Sokkal többet lát a márkasörözők ötletében Tamáska János – a közelmúltban a belga sörökre építve kezdett a Belgaco a Belgian Beer Spirit franchise-rendszer kiépítésébe (Trade magazin 2011/3). A BBS-koncepció sikeréhez a minőségi termékeken túl a „belga feeling” gasztronómiai oldalról való megerősítése is hozzájárulhat.