Új “márkával” ismerkednek a Fejér megyeiek

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 01. 09. 11:11

Tavaly májusban indította útjára Fejér megye közgyűlése a Fejér Termék Programot. Rövid idő alatt nagyon sikeres lett. Az azóta négy alkalommal megrendezett Megyekorzón és legutóbb a székesfehérvári adventi vásáron is beigazolódott, hogy a térség kézművesei, termelői piacképes, kapós holmikat, finom élelmiszereket készítenek. A megye lakossága pedig egyre inkább megismeri és megkedveli a “Fejér termék” márkát.

A dégi sajtok “titka”

Nem kellett hozzá sok idő, hogy a dégi Nagy Róbert László által készített sajtokat már a hozzáértő ínyencek is a holland és francia készítményekkel egy sorban említsék. Azt mondják – és ők csak tudják! -, ha a csemegék valamelyik neves delikátesz üzletben kerülnének a pultra, senki sem hinné el, hogy nem valamelyik híres sajtkészítő üzemből kerültek ki.

– A lélek a különlegessége – mosolyog a mester azon a meglehetősen közhelyes újságírói kérdésen, hogy mi a Dégen készült sajtok titka.

Majd komolyra fordítva a szót elmondja, hogy a családi tehenészetben fejt 12 tehén tejét dolgozza fel. – Csak teljes értékű, extra tejet használok. Olyat, amelyben benne marad minden íz, vitamin, és az azokat az ízlelőbimbókhoz szállító zsír – magyarázza.

A családi sajtműhelyben – nem sajtüzemben, hangsúlyozza nyomatékosan -, a saját maga által kidolgozott és összeállított technológia alapján átlagosan 15 féle sajtot készít. Az ízesített fajtáknál nem fukarkodik a belevalókkal, a füstölt fokhagymásnak például kilónként 25 deka illatos fűszeres fokhagyma adja meg azt a különleges illatot, zamatot, amelyért a megye túlsó végéből is elzarándokolnak érte Dégre a sajtkedvelők. Az pedig csak természetes, hogy az érlelés vagy a füstölés kényes műveletét sem bízza másra, a saját kezűleg épített füstölőben kapják meg a jellegzetes ízűket a füstölt csemegék.

– Az én sajtjaim nem “romlanak meg” néhány nap alatt, hosszabb ideig eltarthatók. Ezért van, aki két hónapi adagot “spájzol be” egy-egy fajtából – mutat rá.
Köztudott, hogy a jó bor és a finom sajt “kézen fogva jár”, így természetes, hogy a dégi sajtmester finomságait felfedezték a megye borklubjai is: gyakran hívják kóstoltatásra, termékbemutatóra.
Ezek után magától adódik a kérdés, nem vágyik-e arra, hogy készítményei idővel ott legyenek a hipermarketekben.
Meg sem fordul a fejében – válaszolja -, hiszen nem akarja, hogy az ő sajtjai “rossz társaságba kerüljenek”, alacsony minőségű “társak” közé. De azért szeretné, ha minél több embernek szerezhetne örömet termékeivel. Ezért tervezi, hogy kialakít egy nyitott udvart, ahol sajtot, bort kóstolhatnak a vendégek, és ahol a gyerekeket játszóhely, állatsimogató várná.

A keramikus és a “gerillamarketing”

Ahogy a jó bornak és a jó sajtnak nem kell cégér, úgy Szmola Edina kerámia főzőedényeinek, kályhacsempéinek sem kell külön reklám.

A Csákberényben élő és dolgozó keramikus szerint “gerillamarketinggel” terjed termékeinek jó híre. Egyre többen vannak, akik csak azért mennek el a székesfehérvári Megyekorzóra vagy a különféle kézművestermék-vásárokra, hogy a Szmola-féle tálakkal, bögrékkel, sütő-főző edényekkel bővítsék az edénykészletüket.

A konyhai kerámiák, eredeti dísztárgyak mellett egyre többen rendelnek tőle kályhacsempét is, az általa korongozott kályhaszemek ugyanis egyediek, különlegesek, tartósak, gyönyörűek, mint arról a Megyekorzón és a kézműves vásárokon is meggyőződhetnek a jövendő kályhatulajdonosok.

Ő sem vágyik rá, hogy valamelyik áruház, ajándékbolt polcán találkozzon a termékeivel. Azt mondja, hogy neki tökéletesen elegendő piacot jelentenek a helyi termékvásárok, illetve az a lehetőség, amelyet a Fejér Termék Program biztosít a kézművesek, kistermelők számára.

Miért lettek gyorsan kapósak a helyi termékek?

– Tudom, hogy odafigyeléssel, tartósító szerek hozzáadása nélkül készülnek, és bár nem kerülnek többe, mint a bevásárlóközpontban kínált sajtok, sokkal finomabbak és tovább eltarthatók – érvelt az adventi vásár idején a dégi sajtkészítő mester standja előtt megszólított székesfehérvári Kovács Antalné. Ő mindegyik Megyekorzóra elment eddig, és üres kézzel egyszer sem tért haza. – Mézet, mézeskalácsot, mézes szörpöt, Pusztaszabolcsról származó gyönyörű gyöngyékszereket, az unokámnak faragott fajátékokat, az uramnak pedig valami fenséges, csákvári készítésű száraz kolbászt vettem eddig. Kíváncsian várom, legközelebb milyen újdonságot fedezek fel.

Azon túl, hogy a vásárlók gyorsan megismerték, megkedvelték a helyi termékeket, az sem utolsó szempont, hogy Fejér Termék Program révén piachoz, jövedelemhez jutnak a kézművesek, megélhetéshez a családjuk, továbbá munkahelyek teremtődhetnek és maradhatnak meg.

És talán ahhoz sem kell hosszú idő, hogy saját logójuk, sőt mintaboltjuk is legyen a helyben, megyén belül készült termékeknek. Merthogy rangjuk – a jelekből ítélve – az már most is van.

(MTI)

Kapcsolódó cikkeink