Túltermel a gabonaágazat

Szerző: trademagazin Dátum: 2006. 11. 20. 08:00

Magyarország Európa gabonatermő övezetéhez tartozik. Az éves gabonatermés 9–17 millió tonna között ingadozik. A hazai szükséglet – ami nem haladja meg a 8 millió tonnát – fölötti mennyiséget alapanyagként exportálják, vagy intervencióba kerül. A magyar gabonaágazat minden valószínűség szerint még hosszú ideig a belső fogyasztásnál többet fog termelni.Az elmúlt esztendőben 3,8 millió tonna gabonát és mintegy 26 ezer tonna lisztet exportált a magyar gabonaipar. Ezzel szemben 4-5 ezer tonna, Szlovákiából érkező lisztbehozatal áll. Éves szinten a 70 ezer tonnás magyar tésztaipar 2004-ben 3590, tavaly pedig 5840 tonnát exportált. Az import 4070, illetve 4930 tonna volt.

Az intervenció jótékony hatásai
Amint Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók, Kereskedők Szövetségének főtitkára elmondta, az ágazat nettó exportőr. A magyar gabonafeldolgozás stabilnak mondható, az export mennyi­sége viszont évről évre, a termési eredményektől és világpiaci áraktól függően változik. 2004-ben csak 2,4 millió tonna volt a gabonaexport és 27 ezer tonna a lisztkivitel, amely a csatlakozás előtti években átlagosan a százezer tonnát is meghaladta. Legfőbb oka ennek, hogy a korábbi fogadó országok többsége – az uniós vámjog szempontjából – „harmadik országnak” minősül. Az idei, első féléves adatok szerint 1,5 millió tonna gabonát sikerült eladni külföldön. Ahogy az új búzatermést learatták, azonnal indult a szállítás. A főtitkár elmondta azt is, hogy a jelenlegi szállításnak egyedül logisztikai akadályai – a Duna alacsony vízállása, vasúti kocsi hiánya – vannak. Logisztikai szempontból a magyar árukibocsátáshoz hozzá kell venni a Magyarországon tárolt uniós intervenciós készlet mozgását is. Voltak olyan hetek, amikor a brüsszeli pályázatokon a nyertesek 150-200 ezer tonnás tendereket is nyertek, mely áru elszállításáról egy hónapon belül gondoskodni kell. Az elmúlt két esztendőben a növénytermesztés sokat nyert az uniós csatlakozással. Az intervenciós rendszer jótékony hatása miatt kiszámíthatóbb és biztonságosabb lett a piac a termelők számára. A gabonaárak emelkedése miatt az állattenyésztők és takarmánygyártók költségei azonban jelentősen növekedtek, ezt igazolja az állatlétszám és takarmányfogyasztás csökkenése is.

Az agrárkormányzat mint konkurencia
Sajátos helyzet, hogy a malomipari vállalkozások jelentős része raktárait intervenciós tárolásra hasznosítja, és annak bevételéből – részben – ellentételezi az intervenció számukra kedvezőtlen árhatását.
A malomipar fő terméke, a liszt iránti igényt leginkább a sütőipar határozza meg. Amint a főtitkár elmondta, meghatározó termék a fehér kenyér készítéséhez használatos liszt. A tésztaipari termékeken belül a magyar ízlésvilághoz legjobban a tojásos készítmények illenek. Ezek mellett alacsonyabb a durumbúzából készülő tészták iránti kereslet.
Az agrárkormányzat programjában szerepel az állattartó ágazatok és a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztése. Mindkét terv érinti a gabonaipart, hiszen sok múlik azon, hogy sikerül-e az állattartókat újra versenyképes helyzetbe hozni, ha igen, akkor a takarmányfogyasztás is növekedhet. A bioetanol-gyártás ugyanakkor egyfajta konkurenciát is jelenthet az élelmiszer- és takarmányipar számára, főleg aszályos években.
A gabonaipar szereplői a humán fogyasztásra szánt termékeik esetében nem számolnak jelentősebb fogyasztásváltozással. A lisztfogyasztás stagnál. Az egy főre jutó fogyasztást mára, éves szinten 80-82 kilóra becsülik. A hazai tésztafogyasztás évente 6,5 kg/fő, amely az utóbbi években növekvő tendenciát mutat.


Kapcsolódó cikkeink