TÉSZ-ek pró és kontra

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 06. 27. 08:00

Az Európai Unióban a kertészeti árulánc alappillére a termelők értékesítő szövetkezete (TÉSZ). Magyarországon jelenleg csak 68 ilyen szervezet jött létre, s ezek közül 8 a véglegesen elismert.Az uniós elismerésnek a szervezet támogatásában, a tevékenység finanszírozásában van jelentősége. Több szervezet azért marad az előzetesen elismert kategóriában, mert még nem fejezte be fejlesztési programját. Ilyen a szabadszállási székhelyű RónaKer TÉSZ is.
Amint Nagy József elnöktől megtudtuk, elsősorban hagymafélékkel és gyökérzöldségekkel foglalkoznak. Az esztendő 12 hónapjában szállítják az áruházláncoknak a Magyarországon megtermő összes hagymafélét, s 10-11 hónapig a gyökérzöldségeket. Rövid távú céljuk, hogy teljessé tegyék az ellátást. Ezen kívül a friss, főzni való csemegekukoricából 500-600 ezer darabbal jelennek meg a piacokon. Az elnök beszámolt arról, hogy egy folyadékhűtő megvásárlása után egymillióra növelhetik a darabszámot, s a hűtés lehetővé teszi, hogy eljussanak az angol és dán fogyasztókhoz is.
A keceli Fresh Fruit Szövetkezet számára a feketekereskedelem jelenti a legnagyobb konkurenciát. Ahogy Juhos István, a szövetkezet elnöke elmondta, elég egy kisteherautó, kétszáz rekesz és egy őstermelői igazolvány, és indulhat a számla nélküli kereskedelmi vállalkozás. Ha útközben igazoltatják, akkor azt mondja: sajátja, s mehet is tovább. Ebben az üzletágban zsebből fizetnek, s gyorsan forog a pénz, hiszen már másnap a vásárlónál a friss gyümölcs. A hivatalos csatornán, így a termelők értékesítő szövetkezeteiben a pénz átfutásának ideje két héttől három hónapig tart.
A keceliek egyébként 220 tagjuk mintegy 800 millió forint értékű (főként) gyümölcsét értékesítik. Juhos István szerint a gazdák egyelőre nem szívesen csatlakoznak a TÉSZ-ekhez, ugyanis kötöttséget jelent. Nem tagadta azt sem, hogy sokan azért választják a szabad, ám bizonytalanabb világot, mert esetenként hamarabb jutnak a vételárhoz. A TÉSZ-ek ugyanis a legális adófizetői körbe tartozva kénytelenek a költségvetést akár hónapokig is finanszírozni, amíg a gazdáknak kifizetett 12 százalékos áfához hozzá nem jutnak. Ez néha fizetési nehézséget okoz.
Engelhart József, a dombegyházi Euro TÉSZ Kft. vezetője biztosít arról, hogy náluk, az ország legnagyobb zöldségtermelőjénél, ezt elkerülik. A magyar Bonduelle és a Globus felvásárlásának harmadát biztosító kft. 1200 hektáron termett zöldborsó, ezer hektár paradicsom, 400 hektár zöldbab termékpályáját szervezi.
A Kiskunsági Kistérségi Zöldség-, Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezete az egyik legnagyobb területen, Lajosmizsétől Forráskútig szervezi 400-500 tagjának termelését. Hegyi László elnök elmondta, hogy főként hajtatott zöldséggel foglalkoznak, ezért az időjárástól kevésbé függ a tevékenységük. Nem csak a hazai üzletláncoknak, de a német, cseh, lengyel, román és litván piacra is szállítanak. Az idei terveikben 1,8 milliárd forint értékű áru forgalmazása szerepel.
A TÉSZ-ek között legismertebb a Mórakert Szövetkezet. Rácz József, az évente 8 milliárd forint forgalmú TÉSZ kereskedelmi vezetője elmondta: partnereik az idén 10-20 százalékkal kevesebb zöldségfélét rendelnek tőlük. Rácz szerint érződnek a megszorító intézkedések hatásai, ugyanis a vásárlók leghamarabb a primőr zöldségről mondanak le. A visszafogottabb fogyasztás miatt tagjaiktól és beszállítóiktól 5-10 százalékkal alacsonyabb áron vásárolnak. Ahogy elmondta, új piacokon, főleg Romániában értékesítik a primőr zöldségeket. A gyümölcsfélék esetében egyelőre az export húz, szinten tartja a termelői árakat. Huszta Roland fejlesztési igazgató szerint a visszaesés nem állíthatja meg fejlesztéseiket, sőt újabb, feldolgozott termékekkel növelhetik a hozzáadott értéket, és egyben széthúzhatják a szezont. Mindenekelőtt szeretnék, ha a jelenlegi 57 ezer tonnás árukibocsátásukat 60 ezerre növelnék. Közben fagyasztott, savanyított és gyümölcslétermékekkel is megjelennek a piacon. Beszámolt arról, hogy az épületek már elkészültek, de a gépsorok ősszel állnak munkába. Elmondta azt is, hogy a mostani finanszírozási rendszer egyik hibája, hogy a Mórakert egyik fontos terméke, az évente 15 ezer tonnás tételt képviselő újburgonya és a csemegekukorica nem tartozik a támogatott növények közé.

Kapcsolódó cikkeink