Tej, méz és tojás: drasztikus áremelkedések és kihívások a hazai termelők számára

Az egy főre jutó éves tejfogyasztás 182 kilogramm

A magyar méhészek helyzete különösen nehéz az utóbbi években. A méztermelés ingadozó volt: míg 2019-ben 18 ezer tonna mézet termeltek, 2022-ben ez a szám 25 ezer tonnára nőtt, de tavaly ismét 20 ezer tonnára csökkent. Az évek során átlagosan 30 ezer tonnás terméshozam volt jellemző, de a kereslet visszaesése és a nyomott felvásárlási árak miatt a termelők egyre nehezebben tudják értékesíteni termékeiket. A hazai méztermelés kétharmada Nyugat-Európába kerül exportálásra, ahol szintén nyomott árakkal kell szembenézniük a termelőknek. A boltokban gyakran akciós áron kapható virágméz tovább rontja az őstermelők versenyhelyzetét.

Az Európai Unió tojásimportja 2024 első hónapjaiban 20%-kal csökkent, miközben a kivitel ugyanilyen mértékben nőtt. Magyarországon a tojásimport 8%-kal esett vissza, míg a tojás exportja 25%-kal emelkedett. Azonban a hazai tojástermelés is visszaesett: 2019-ben még 2,58 milliárd darab tojást termeltek, ez a szám 2023-ra 2,33 milliárdra csökkent. A termelési költségek folyamatos növekedése miatt a tojástermelők is áremelést szorgalmaznak, hogy fenntarthatóvá tegyék a termelést.

Magyarországon az egy főre jutó éves tejfogyasztás 182 kilogramm, ami lényegesen meghaladja a világátlagot. A hazai tejtermelés több mint 2 millió tonna volt 2022-ben, és az egy állatra jutó éves tejhozam 6300 kilogramm, amivel Magyarország a 16. helyen áll a világon. Azonban a tejágazat súlyos válságon ment keresztül az elmúlt években: az energiaárak, csomagolási és fuvarozási költségek drasztikus emelkedése, valamint a nyerstej árának növekedése súlyosan érintette a tejfeldolgozókat. Az ágazatban ráadásul az export-import arány is kedvezőtlen, hiszen jelentős mennyiségű nyerstej kerül külföldre, majd feldolgozott formában tér vissza az országba.

Az élelmiszerárak drámai emelkedése jelentős terhet ró a fogyasztókra. A tejtermékek, különösen a folyadéktejek és sajtok ára továbbra is magas, miközben a feldolgozott termékek árszintje stabilabb maradt az import lehetőségek miatt. Az áremelkedések mögött az energia- és nyersanyagköltségek növekedése, valamint a bérköltségek emelkedése áll, amelyek együttesen a termékek drágulásához vezettek. Az ágazat szereplői egyre inkább szorgalmazzák az áremelések folytatását, hogy ellensúlyozzák a veszteségeket.

A hazai méz-, tojás- és tejtermelők számára a kihívások nem csupán a termelési költségek növekedésében rejlenek, hanem az exportlehetőségek bővítésében és a hazai piaci kereslet élénkítésében is. Ahhoz, hogy ezek az ágazatok fenntarthatóvá váljanak, stabilizálni kell az árakat, és támogatni kell a termelőket a piaci versenyben való helytállás érdekében. A fogyasztók számára az élelmiszerárak további emelkedése valószínűsíthető, miközben a termelőknek is alkalmazkodniuk kell a megváltozott gazdasági környezethez.