Támogatás nélkül nem megy az őshonos állatfajták tenyésztése

Hiába a mangalica- és szürkemarha-termékek felfutása a kereskedelemben, csak a támogatás segítheti hozzá a hazai őshonos állatfajták tenyésztőit ahhoz, hogy legalább veszteséget ne könyveljenek el.

A szeptember elsejétől igényelhető szubvenció nélkül azonban szinte minden esetben ráfizetéses az ilyen haszonállatok tartása. Jövő hónap elejétől kezdődik meg a támogatási kérelmek beadási időszaka a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben tartására. A pályázatokat szeptember végéig lehet benyújtani. A támogatásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozza. A programba most belépő gazdák részére az ötéves kötelezettségvállalási időszak 2011. január 1-jétől kezdődik.

Az ilyen fajtáknak alacsonyabb hús-, illetve tejhozama van, nyilvánvaló, a termelők egy szűk vevőkört próbálnak megcélozni. A támogatás célja ezen túlmenően elsősorban az őshonos fajták genetikai állományának a megtartása.

Az ilyen fajták ugyanis bizonyos betegségekkel szemben – mint például a száj- és körömfájás – ellenállóbbak, mint az intenzív tenyésztésben részt vevő fajták.

„Nem nyereséges Magyarországon őshonos állatfajtákat tartani, még a támogatással együtt is legfeljebb csak az egyedszám megőrzése vagy egy keresztezési program elkezdése lehet a cél” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Koppány Gábor. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke hozzátette: a mai körülményekkel szemben akkor lehetne rentábilis az ilyen fajták tenyésztése, ha szélesebb körű, fizetőképes kereslet alakulna ki, amely hajlandó többet fizetni az ilyen élelmiszertermékekért.

E fajták felkapottak ugyan, de a gazdasági helyzetet tekintve valószínűtlen, hogy ez a fogyasztói réteg a közeljövőben növekedne. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kereskedelemben szürkemarha vagy mangalica felirattal értékesített készítmények egy része nem elismert fajtákból származik – mutatott rá Koppány, aki hangsúlyozta: csak az minősül ilyen terméknek, amelyet elláttak az adott fajta tenyésztői egyesületének emblémájával.

Az elmúlt egy évben tapasztalható komoly török kereslet a hazai szarvasmarha iránt átterjedt a szürke marhára is – jelentette ki az elnök, aki szerint mindez „komoly segítség a tenyésztőknek, hiszen jelentősen megnövelte a felvásárlási árakat”. Koppány Gábor ugyanakkor elmondta: a török kereskedők egyelőre vágóállatokat visznek, és csak remélhető, hogy az itthoni állomány megtartásához szükséges tenyészállatokat nem vásárolják fel – írja a Világgazdaság Online.