Szinte minden élelmiszeripari ágazatban nagy a baj

Szerző: Trademagazin Dátum: 2020. 05. 21. 10:09

A koronavírus-járvány az egész európai mezőgazdaságot és élelmiszeripart megviselte. Szinte minden nap érkezik valami hír arról, hogy melyik ágazat került nehéz, vagy olykor egyenesen kritikus helyzetbe, a szektor mely szereplőinek jövője vált kérdésessé, a szlovák borászoktól kezdve, a magyar halágazati szakembereken át, a cseh sörfőzőkön keresztül, a spanyol gyümölcstermesztőkig a sor a végtelenségig folytatható. Ennek folyománya viszont az, hogy soha nem látott mennyiségű élelmiszer rohad rá épp Európára.

Az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot Európa-szerte súlyosan érinti a koronavírus-világjárvány. Hollandiában már a halászok fele sem jár ki a tengerre, mivel a friss hal ára a piacok meg a boltok bezárása és a kijárási korlátozások miatt nagyot zuhant, és így már nem éri meg halászni. A nyelvhal például a járvány előtt 14 euróba került, most pedig csak 8 euró. Sokan inkább a kikötőkben maradtak, és inkább javítják, felújítják a hajóikat, amíg nem normalizálódik a helyzet. Akik pedig vízre szállnak, azok többnyire a fagyasztókat töltik fel a kifogott halakkal, írta meg a 444.hu a BBC információi alapján.

A BBC forgatott például egy németországi spárgaföldön is, ahol az időjárás miatt korábban is előfordult, hogy kisebb volt a termés, vagy picit rosszabb minőségű volt az adott évben, de most a felét tudták csak leszüretelni, ez sosem látott, extrém jelenség. A legnagyobb probléma az idénymunkások hiánya, a spárgaföld tulajdonosa az utazási korlátozások miatt a szokásos munkaerőnek csak a felét tudta csak beállítani. Az Európai Bizottság már március végén kérte az EU-s tagállamokat, hogy szervezzék meg a mezőgazdasági idénymunkákra igyekvő munkások utaztatását, ami jórészt azt jelenti, hogy a keleti tagállamokból engedjék nyugatra menni a napszámosokat, mert félő, hogy nem lesz, aki betakarítsa a termést.

Franciaországban a múlt héten 1500 tonna jó minőségű, az erős illatáról ismert Münsterb sajt veszett kárba, mert a gazdák nem tudják eladni. Egy elzászi cég szerint a luxusterméknek számító sajtjaik iránti kereslet gyakorlatilag megszűnt, a vásárlóik a tovább elálló, ipari sajtok felé fordultak. Belgiumban pedig krumplihegyek alakultak ki, ugyanis 750 ezer tonna burgonyát tartanak raktárakban, mivel az eddig jellemzően az éttermeknek vagy exportra szánt krumplit egyszerűen nem tudják eladni. Néhány termesztő rászorulóknak adja a rajta maradt krumplit, illetve azért kampányolnak, hogy belföldön növeljék a keresletet.