Szigorodik az import-élelmiszer ellenőrzése

A kormány tervei szerint az eddiginél szigorúbban ellenőrzik az importélelmiszereket. A hazai feldolgozók szerint ettől még nem csökken a külföldi áruk aránya, de legalább a rossz minőségű termékeket ki lehet szűrni.

A hazai élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők is támogatják azt az elképzelést, hogy a kormány szigorítana az élelmiszer-ellenőrzés gyakorlatán. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára lapunknak elmondta: helyesnek tartja a szigorítást. Véleménye szerint a korrekt kereskedők érdeke is, hogy a termelők, nagykereskedők és viszonteladók hálózatában rend legyen. Ugyanígy jónak tartja azt is, ha a kifogásolt áru tulajdonosával, birtokosával szemben a hatóság szigorral fellép, azt azonban szeretnék elérni, hogy ne a kereskedőket állítsák be bűnbaknak.
A kormány másodlagos élelmiszer-vizsgálattal állná útját az olcsó, rossz minőségű importélelmiszereknek. A rendszer – melyet egy uniós irányelv alapján Magyarország is bevezethet – lényege, hogy a tagállamok közötti élelmiszer-szállításoknál a fogadónak is be kell jelentenie a tranzakciót az illetékes hatóságnak, amely eldöntheti, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból a tételeket megvizsgálja vagy nem.
Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint az ellenőrzés szigorítása kedvez a hazai feldolgozóiparnak, hiszen ezzel az általában jó minőségű magyar élelmiszer versenyhelyzete javul. A feldolgozók nem hiszik, hogy az intézkedéstől csökkenne a 20-25 százalékos importarány, ugyanis gyakorta előfordul, hogy az olcsóbb termék a hazai Élelmiszerkönyvtől eltérő, más országbeli szabályok szerint készül, és ezt önmagában nem lehet kifogásolni. Viszont a módszer alkalmas lehet az átcímkézés kiszűrésére. Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács kommunikációs vezetője szerint régi adósságát teljesíti most az állam. A terméktanács ugyanis korábban többször is jelezte, hogy a nagykereskedelmi hálózat közreműködésével kerül a vitatható minőségű importáru az élelmiszerláncokhoz és a kiskereskedelmi egységekbe. Ez azonban nem oldja meg a hazai tejipar fő gondját, ugyanis ma már a teljes itthon forgalmazott sajt 47,3 százaléka, évente 25 500 tonna külföldön – német, lengyel, szlovák, cseh feldolgozóknál – készül.