Széchenyi Pihenő Kártya: megjelent a rendelet!

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatos kormányrendelet megszületésével áttekinthetőbb lesz a haza cafeteria rendszer jogi szabályozása, amely jótékonyan hathat a belföldi turizmus fejlődésére – mondta az [origo] – nak a Magyar Szállodaszövetség főtitkára.

A néhány órája napvilágot látott kormányrendeletből kiderül, hogy a kibocsátó intézmény sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem számíthat fel díjat és egyéb költséget, a kártyával kapcsolatos költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli.

Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300 ezer forintnyi támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára szerint ez mindenképp érdemi előrelépés.

Kovács István üdvözölte a változásokat, úgy látja, a kártyás rendszer olcsóbb és egyszerűbb kezelést tesz lehetővé az utazási csekkhez képest, ugyanakkor jelezte, mivel az új rendszer év közepén lép majd életbe, a tényleges hatások nagy valószínűséggel csak a jövő évben mutatkoznak.

A jogalkotó, pontosabban az szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli.

A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A jogalkotó egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a „béren kívüli juttatások” fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.

A támogatást a munkavállalók „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon.

A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása.

A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak. Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.

A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.

A rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határozta meg, hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus élénkítését.

Ezért túl azon, hogy a kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az egészségmegőrzéshez, a rendelet előírja, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával.

Közvetett módon így érhető el, hogy a kártyát ne pusztán a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére lehessen használni, ehelyett a felhasználás minden esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek, ezen keresztül az állami adóbevételek növelését eredményezze.

A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.

Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható időn belül hasznosuljanak a turisztikai forgalomban.

A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.

A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege huszonnégy hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás. A kártya lejárati ideje minimálisan három év.

A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az üdülési csekk után felszámított díj, a bevételt a rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani – írja az origo.