Nielsen: százhatvan milliárdos féléves forgalom a kereskedelmi márkás élelmiszerek piacán

Az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a láncok saját márkás termékeiből kis mértékben nőtt idén az első félév során, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Kereskedelmi márkás élelmiszerekkel a boltok mintegy 168 milliárd forint forgalmat értek el idén az első félévben, míg háztartási vegyiáruval és kozmetikummal több, mint 27 milliárd forintot. Többek között ezt állapítja meg az elemzés, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.

Élelmiszernél a kiskereskedelem vásárlói által idén a hat hónap alatt kiadott pénz 25,5 százaléka jutott kereskedelmi márkákra, míg a tavalyi hasonló periódusban 25,1 százalék. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 35 százalék, mind az idei, mind a tavalyi féléves időszak során.
Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál a boltok bevételének 17,7 százaléka származott kereskedelmi márkás termékért január-júniusban, ahogyan egy évvel korábban is. Mennyiség szempontjából az évek óta tartó növekedés megszűnt; ugyanis 36,8 százalékról 35,6-ra csökkent a kereskedelmi márkák piaci részesedése, féléves összehasonlításban.

– A láncok nem csak alacsony áron kínálnak kereskedelmi márkás termékeket, hanem egyre nagyobb részüket magasabb árszegmensekben is megtalálják a vásárlók – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket, mint például CBA, Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.
– Az élelmiszerek között értékben legalacsonyabb a saját márkák részaránya alkoholos italoknál 14, édességeknél 18, forró italoknál 21 százalékkal. Ennek megfelelően ezekben a termékcsoportokban legmagasabb a gyártói márkák mutatója; 86, 82, illetve 79 százalék az első félév során – mondja Kocsis Eszter.
Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya mind értékben, mind mennyiségben. Ez a gyártói márkák erősödését jelzi többek között szénsavas üdítőitaloknál, tejfölnél, margarinnál, édes keksznél és jégkrémnél. Háztartási és vegyiáruk, illetve kozmetikumok között példaként említi a háztartási papírárukat és a fogkefét, amelyeknél szintén javult a gyártói márkák piaci pozíciója.
Ami a bolttípusokat illeti: A diszkontok bevételük közel kétharmadát kereskedelmi márkás termékekkel érik el. Arányuk élelmiszernél 65, háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál pedig 62 százalék a diszkontokban, érték szempontjából. Az előbbi mutató 2, utóbbi pedig 3 százalékponttal nagyobb idén az első félév során, mint tavaly.

Hipermarketben és a láncok nagy eladóterű élelmiszerüzleteiben mind érték, mind mennyiség szempontjából csökkent a kereskedelmi márkák részaránya élelmiszernél, valamint háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál is.
Drogériákban átlagosan erősödött a kereskedelmi márkák piaci pozíciója.

A Nielsen egyik felmérése szerint a megkérdezett magyar vásárlók 55 százaléka ugyanannyi kereskedelmi márkás terméket szokott venni, mint egy évvel korábban.

Többet, mondta 31 százalék. A válaszadók nagy része, 63 százaléka azért, mert olcsóbb, mint a gyártói márka. Második leggyakrabban említett ok, hogy „a kereskedelmi márkák valóban jó értéket nyújtanak az ember pénzéért”.

A megkérdezettek további 8 százaléka kevesebb kereskedelmi márkás terméket vett, éves összehasonlításban.

Táblázat. A Nielsen által mért élelmiszerek – értékben mért – teljes forgalmából a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése az egyes üzlettípusokban. Százalékban.

Forrás: Nielsen, a fogyasztók médiahasználatáról és vásárlásairól információkat, valamint ismereteket szolgáltató, vezető globális vállalat.