Sikeres évzárás, izgalmas évkezdet a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt évben is komoly segítséget nyújtott tagjainak a magyar élelmiszer-termékpálya teljes spektrumán. A kamara hozzájárult a támogatások sikeres lehívásához, csökkentek az adminisztrációs terhek, ahogy számos termék esetében az áfa is. Győrffy Balázs, a NAK elnöke az elmúlt évet elemezte, és 2018 célkitűzéseit ismertette.

Győrffy Balázs
elnök
NAK

A kamara egyik leglátványosabb és a gazdálkodók oldaláról az elnyert anyagi források tekintetében talán a legértékesebb szolgáltatása az egységes kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés. A gördülékenységnek köszönhetően több mint 120 ezer kérelmet adtak be a kamara munkatársai, ami az összes kérelem mintegy háromnegyedét jelentette. A Magyar Gazda­körök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK kezdeményezésére, az adminisztrációs problémák kiküszöbölése érdekében megalakult munkacsoportnak köszönhetően sikerült elérni, hogy a gazdálkodók a korábbiakhoz képest több támogatási előleghez jussanak. Ennek nyomán 2017-ben az államkincstár 254 milliárd forintot utalt át a jogosultaknak, ez 2015-ben 122 milliárd, a 2016-ban 194 milliárd forint volt.

A következő időszakban a NAK egyik legnagyobb vállalása az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) kiépítése, ezt a köztestület javarészt a Vidékfejlesztési Programból elnyert 1,8 milliárd forintos forrásból fedezi.

Győrffy Balázs kihangsúlyozta:

– Reményeink szerint és az ügyek aktuális állása szerint is ez év május 1-től elindul az Európában első, teljes országot lefedő rendszer. Ezzel csak a mezőgazdaságban az éves kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, közel 50 milliárd forint termelési értéket fogunk megmenteni, úgy, hogy mindez egy forint plusz befizetést sem igényel a gazdák részéről , hiszen a fenntartást a kárenyhítési alapba befizetett összeg fedezi majd. Ráadásul ez a teljes lakosság számára is hasznos lesz.

Már megkezdődött a manuális és automata generátorok, illetve a tároló kalodák gyártása, ezek várhatóan februártól kerülnek ki a védekezési pontokra. Mint mondta, az összesen a generátor kezelésére 843 főt keresett a kamara, a csaknem teljes személyzet oktatása januárban elkezdődött.

Győrffy Balázs megjegyezte, szeretnék arra ösztönözni a Magyarországgal szomszédos államokat, hogy maguk is építsenek ki ilyen rendszert vagy csatlakozzanak a magyarhoz, hiszen a nagyobb területi lefedettség mindenkinek előnyös lenne. Mint mondta, Ausztriából és Kárpát­aljáról volt érdeklődés a magyar rendszer iránt, és a kamara természetesen minden szükséges szakmai információt, tapasztalatot megoszt az ottani partnerekkel.

Jogi szakvélemény

A gazdálkodást meghatározó kedvezőbb környezet kialakításához 2017-ben több mint száz jogszabály előzetes véleményezésével, illetve jogszabályalkotás-kezdeményezéssel járult hozzá a kamara. Utóbbihoz tartozik például az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelemre vonatkozó változtatás, a vízgazdálkodásról szóló jogszabály módosítása, valamint az erdőtörvény módosítása. A jogszabály-véleményezési és -alkotási folyamatot pedig egy kicsit átalakítja a kamara. Mint Győrffy Balázs elárulta, ettől az évtől kezdve a NAK szakmai álláspontját a küldöttgyűlés döntése nyomán átalakult országos kamarai osztályok fogják markánsan meghatározni, az általuk felvázolt elvek mentén pedig az osztályok mögötti szakmai apparátus dolgozza ki és juttatja el a részletes javaslatokat a döntéshozók számára.

A versenyképes magyar élelmiszeriparért

Vidékfejlesztési Programban 2016-tól érhető el az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó, a mikro- és kisvállalkozásokat, a GINOP-ban pedig a tavalyi évtől a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásait segítő, összesen 300 milliárdos keret. A kedvező pályázati feltételek alakításában részt vett a kamara, így sikerült elérni, hogy a GINOP-ban már nem szerepelt ezek között a létszámnövelési kötelezettség, ami a technológiai modernizációt szorította volna háttérbe. Győrffy Balázs kiemelte:

– A jelenlegi támogatási struktúrában az EU-s források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne. Célunk, hogy szektortól és mérettől függetlenül a gazdaságok versenyképesek legyenek, a támogatások csökkenése esetén is.

Hozzátette, a jövőben még több, főleg feldolgozóipari beruházásra lesz szükség, már csak azért is, hogy az itthon előállított alapanyagokat ne külföldre vigyék, hanem idehaza készüljenek ezekből magas hozzáadott-értékű termékek. A trendekhez való alkalmazkodást pedig a kamara a hazai és külföldi élelmiszeripari képzéseken, kiállításokon, termékfejlesztési gyakorlatokon való részvétel biztosításával segítette – a visszajelzések alapján nagy sikerrel, így ez a program idén is folytatódik.

Fontos lépés volt a kamara életében az „Itthonról Otthonra” nevű program keretében tavaly elindított, a friss, hazai termesztésű zöldségeket és gyümölcsöket népszerűsítő óriásplakát- és citylight-kampány. Ennek részeként szervezett a NAK iskolai tájékoztatósorozatot általános és középiskolai diákoknak, az év végén elkezdődött sulifórumok januárban és az év többi hónapjában is folytatódnak. A népszerűsítés másik eleme volt a 2017-ben is megtartott alma- és dinnyefogyasztást ösztönző akció, amely kiegészült a gomba promóciózásával is. Hasonló programokra idén is számíthatnak a termelők és a fogyasztók egyaránt.

Ha élelmiszeripari tervek, akkor megkerülhetetlen téma az áfacsökkentés. Ahogy a NAK elnöke fogalmazott, a tavaszi parlamenti választás miatt leghamarabb a nyár folyamán derülhet ki, hogy 2019-től mely élelmiszertermékek forgalmi adója mérséklődhet 5 százalékra. A kamarának addig kell konkrét elképzelésekkel előállnia. Egyelőre minden képlékeny:

– Lobbizunk az áfacsökkentés folytatásáért, bízunk benne, hogy 2019-ben sem szakad meg ez a folyamat. //