Stratégiai partnerség a kormány és a logisztikai szakma között

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a teljes magyar logisztikai szakmát képviselő Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) között 2013. július 11-én létrejött egy stratégiai partnerségről szóló megállapodás. Az együttműködés célja olyan jogszabályi környezet megteremtése, amely hozzájárul az ország és a logisztikai szakma versenyképességéhez. A LEF tagjai a közös munka során részt vesznek a logisztikai szektort érintő jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésében, és szakmai javaslataikkal segítik az NFM munkáját.

A stratégiai partnerségi megállapodást 2013. július 11-én írta alá Dr. Fónagy János az NFM parlamenti államtitkára és Fülöp Zsolt, aki az MLSZKSZ elnöki tisztsége mellett jelenleg a Logisztikai Egyeztető Fórum elnöki posztját is betölti. A logisztikai szakma az együttműködés keretei között részt vesz a közúti, vasúti és vízi közlekedést érintő jogszabálytervezetek véleményezésében és utólagos hatásvizsgálatában, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését elősegítő nézetek összegzésében, a közösségi közlekedésre vonatkozó Európai Uniós irányelvek és határozatok nyomon követésében, valamint tudományos kutatások segítségével a jogszabályalkotás elősegítésében is.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége több olyan szakmai javaslatot nyújtott be a kormányzatnak, amelyet a LEF is támogatott, úgymint a hazai logisztikai központok minősítési rendszere, a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megvalósíthatósági tanulmánya, Záhony térségének fejlesztése, a közlekedési ágazatok versenyképességének elemzése.

A Szövetség új kezdeményezése is illeszkedik ehhez a folyamathoz, ami szerint az intermodális logisztikai szolgáltató központok 70 km-es körzetében tekintsenek el a központból, vagy a központba fuvarozó nehézgépjárművek útdíjfizetési kötelezettségétől. A Szövetség 2013. június 20-i publikációja szerint az indítvány élvezi a hazai logisztikai szakma egyöntetű támogatását. Az MLSZKSZ kezdeményezésére az adott körzeten belül az útdíj-mentesség hatálya alá tartozna minden olyan fuvarfeladat, amely bizonyítani tudja, hogy vasúton vagy vízen érkezett vagy távozik az adott átrakási pontra vagy ponttól. A gyakorlatban a rendszer működését a szakma úgy képzeli el, hogy a fuvarozók minden nehézgépjármű után befizetnék használatarányosan az útdíjat, majd havi rendszerességgel, a kereskedelmi gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez hasonlóan – a megfelelő igazolásokkal bizonyítva – visszaigényelnék azt. A Szövetség szakmai álláspontja szerint az intézkedéstől növekedne a „zöld fuvarozás”, azaz a vasúti, a kombinált és a belvízi teherszállítás forgalma és ezzel együtt az állami adóbevétel is. A törekvés összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy a belvízi forgalom részesedése 2030-ra elérje a 10 százalékot, illetve a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.