Egyre népszerűbbek az ízesített sörök

Üdítőből kevesebb fogy, a sör eladása viszont nő, népszerűek a citromos és narancsos ízek. A gyümölcslével kevert söröket a nők is nagy kedvvel fogyasztják.

Citromos sört kaptak ajándékba az árvízi védekezés résztvevői. A Heineken által felajánlott 15 ezer doboz ital citromlével készült, alkohol sem volt benne. A sör teljes hiánya egyre kevésbé zavarja a fogyasztókat, a citromos, narancsos, grépfrútos, körtés, vérnarancsos, fekete ribizlis keverékek napról napra jobban fogynak.

A hivatalosan nem is sörnek, hanem sörkeveréknek minősülő italok az ipar megmentői lettek. (A sörkeverékeknél a gyümölcslevet utólag adják a sörhöz, míg a jól ismert hagyományos belga gyümölcsös söröknél a gyümölcs is részt vesz az erjedésben.) A GfK Hungária felmérése szerint a szénsavas üdítőitalok fogyasztása 2012-ben 10 százalékkal esett, a sörösök viszont 1,26 százalékos emelkedésről tudtak beszámolni. Ha az ízesített italok nem mennének ilyen jól, nem nőtt volna a fogyasztás.

„A piacnak ez a része folyamatosan nő, és az előrejelzések szerint további bővülés várható” – mondja Intődy Gábor, a Dreher Sörgyár vállalati kapcsolatainak vezetője. A Nielsen piackutató adataiból kiderül: a citromos és egyéb ízesített sörkeverékekből annyi fogy, mint az összes import sörből.

A fejlődés folyamatos, a kiskereskedelemben 3 millió hektoliter felett mozog a sör éves értékesítése, az ízesített italok pedig 2010-ben közel 3, 2011-ben 6, tavaly már 8 százalékot tettek ki. Az éttermekben és szórakozóhelyeken több mint 2 millió hektoliter megy el, és a Nielsen szerint ott is elsősorban az ízesített verzióknak köszönhető, hogy egyáltalán van növekedés.

A vásárlók között rendkívül magas, közel 50 százalékos a nők aránya, akik egyértelműen rákaptak ezekre, hiszen a sima söröknél csak körülbelül 10 százalékot képviselnek.

A hazai sörfogyasztás az ezredforduló óta csökkent, a 2006-2007-es kisebb hullámhegyet a 2008-ban begyűrűző válság vágta keresztbe. Akkor három év alatt 23 százalékot zuhant a hektoliterben számolt forgalom, de pont ekkortól elkezdett beérni a 2010-ben megjelent új szegmens.

A GfK adatai szerint a vásárlók számának bővülése 2011-ben volt igazán jelentős, míg 2012-ben a növekedés motorja már az volt, hogy az ízekre szoktatott vevők elkezdtek egyre többet vásárolni. Egy átlagos fogyasztó évente 12 alkalommal 2-2 liter citromos vagy narancsos sört vesz.

Az édes sör arra volt elég, hogy az eladott mennyiség növekedjen, de nem feltétlenül tette nyereségessé a sörgyárakat, hiszen a megemelt adókulcsok minden pénzt elvisznek. Az adatokból az is látszik, hogy egyre több olcsó sör fogy. Miközben az eladott mennyiség enyhén növekedni tudott, az árbevétel a piacot uraló három nagy gyártónál csökkent.

A gyártók is belehúznak, az idén arra koncentrálnak, hogy a citromos italok sikerét más ízekkel ismételjék meg. A kampányok dübörögnek, a sulykolás nem marad eredmény nélkül: a felmérések szerint tavaly már minden második sörvásárló kipróbált valamilyen ízesített verziót is.

„Egyértelmű, hogy új fogyasztókat sikerült megnyerni az ízesített sörökkel, az alacsony alkoholtartalomnak, illetve a gyümölcsös ízeknek köszönhetően új fogyasztási alkalmakban is megjelent a sör” – véli Balássy Árpád, a Borsodi Sörgyár brandmenedzsere.

Csíkné Kovács Klára, a Magyar Sörszövetség elnöke szerint folyamatos az innováció, és van honnan ötletet meríteni, hiszen világszerte majdnem 300-féle ízesítés van forgalomban.

Ehhez képest a magyar kínálat szűkös, akármit nem lehet összekeverni, figyelembe kell venni a magyarok által kedvelt ízvilágokat. Amerikában a gyártók most éppen a pizzás és a csokis sörrel próbálkoznak, ezek hazai bevezetése igen merész lépés lenne. Az viszont biztos, hogy – így vagy úgy – a további gyümölcsös sörkeverékek futószalagon jönnek. (Torontáli Zoltán, Origo)