Sokadszor átrajzolt családi költségvetés

Ismét kongatják a vészharangot a magyar és természetesen az európai kiskereskedelem fölött a statisztikusok. Miközben az Európai Unió tagországaiban az év első hónapjában ismét a 2008. novemberi eséshez hasonló mértékben csökkent a kiskereskedelmi forgalom, eközben Magyarországon ismét túlságosan optimistának bizonyultak az elemzők. A kiskereskedelmi eladások 2010 első négy hónapjában 4,7, áprilisban 5,0 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakában mérthez képest. Sőt, a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint az áprilisi értékesítés volumene az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődött.Ha részleteiben nézzük az adatokat, kiderül, a tartósnak látszó csökkenés alapvető átrendeződést takar: egyre kevesebb élelmiszer fogy, ugyanakkor az ennél nagyobb mértékben zuhanó kiskereskedelmi forgalomban a részaránya növekszik. Jelenleg a kiskereskedelmi eladások áprilisi 606 milliárd forintjának 47 százalékát költötték élelmiszerre vagy élelmiszer jellegű cikkre. Ezt hívják az elszegényedés legbiztosabb jelének. Amikor az alapvető kiadások részaránya eltávolodik a mérsékelt gazdaságot jelentő 20-25 százalékos szinttől, akkor tömeges szegényedésről beszélnek a szociológusok. Ráadásul a forgalom 90 százalékát lebonyolító hiper- és szupermarketek forgalma az első négy hónapban 3,8 százalékkal, csak áprilisban viszont 5,7 százalékkal mérséklődött. Ez pedig azt mutatja, hogy az elszegényedés folytatódik, vagyis a családok többsége felélte eddigi tartalékait, s bár a gazdaság mérsékelt fellendülést mutat, összességében elfogyott a pénz mindannyiunk kezéből. Ezt a következtetést erősítik az iparcikkek forgalmi adatai, ott a visszaesés 13,4 százalék, de például cipőre is 11,4 százalékkal költöttünk kevesebbet áprilisban. Egészen meglepő a motorizáció visszaszorulása, az égbe szökő benzinárak hatására végre tömegközlekedünk, mert a kutak forgalma 9,6 százalékkal esett vissza.

Hasonló a helyzet az európai országok többségében. Az Eurostat szerint ugyanebben az időszakban, vagyis áprilisban az Európai Unió 27 tagállamában az előző év azonos időszakához mérten átlagosan 1,6 százalékkal, az eurózóna országaiban 1,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint csak négy tagállamban tapasztaltak növekedést, tizenhatban csökkenést. A legnagyobb mértékű növekedést Máltán; a legnagyobb, tragikusnak mondható visszaesést Bulgáriában és Litvániában mérték. Az eurózónában áprilisban az értékesítés 1,2 százalékkal maradt el a márciusitól, ami 2008 októbere óta a legrosszabb adat.
Továbbra is számottevő eltérés van az egyes tagországok között. Miközben Belgiumban 1,8, Németországban pedig egy százalékkal nőtt a belső fogyasztás, addig Lengyelországban 8,7, Dániában 8,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 3,6 százalékkal esett egy hónap alatt a kiskereskedelmi forgalom.

Ha azonban belegondolunk, hogy jelenleg soha nem látott magasságba szökött a munkanélküliség, és a két évvel ezelőtti pénzmennyiségből jelentős rész eltűnt, hiszen csak a pénzügyi befektetői jelentésekben létezett, akkor még sincs ok hosszú távú elkeseredésre: a forgalom annak arányában fog növekedni, ahogy a szigorúbb pénzteremtés mellett új pénz kerül a forgalomba, remélhetőleg valódi gazdasági növekedéshez kapcsolódóan. Az persze egy másik kérdés, hogy a korábbinál szerényebb és lassabb növekedésből majd kik profitálhatnak. Vélhetően ebben a versenyben megnövekszik a helyi piacok részaránya.

Valószínűleg újfajta fogyasztási szerkezet alakul ki, mert a jelenlegi válság átrajzolja majd a családok költségvetését, növekszik a saját termelési áruk aránya, és erőteljes lesz az eltolódás az olcsóbb árucikkek felé. A munkanélküliségi adatok mellett a fogyasztást erőteljesen befolyásolják majd a megtakarítási statisztikák is, hiszen Magyarországon a válság hatására nemcsak erőteljes takarékoskodás indult, hanem egyre többen próbálják meg korábban felvett hiteleiket előtörleszteni. A fogyasztás tehát a lassan megforduló munkanélküliségi trend és az egyre csökkenő hitelállomány együttes hatásaként kezdhet el növekedni. Már csak azt lenne érdemes meghatározni, vajon hol található e sajátos függvény fordulópontja, ahol az ésszerű takarékosság mellé némi fogyasztásnövekedés is társul.