Sertésszaporítóanyag-előállító állomás épült Mohácson

Átadták a Kantel Kft. 140 millió forintból épült sertésszaporítóanyag-előállító állomását Mohácson csütörtökön.

Straub István, a magyar tulajdonú cég ügyvezetője elmondta, hogy a 60 kan tartását biztosító létesítményben steril körülmények között, korszerű berendezések használatával évente 20-25 ezer koca megtermékenyítéséhez elegendő, kiváló minőségű szaporítóanyagot nyernek, amellyel a cég 400-450 ezer hízósertés születéséhez járul hozzá.

Hozzátette: a tavaly alakult Kantel Kft. a beruházást saját forrásból és hitelből fedezte, a szaporítóanyagot elsősorban tulajdonosának, a 10 ezer kocát birtokló Magyar Sertés Kft.-nek állítja elő. A cél, hogy a vállalat olyan genetikai tulajdonságú, kiváló húsú sertéseket tarthasson, amelyek kevesebb költséggel, rövidebb idő alatt nagyobb súlygyarapodást érnek el.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta: a mohácsi fejlesztés szinkronban van a kormányzat azon középtávú céljával, hogy az agrárium szerkezetén belül az állattenyésztés aránya a jelenlegi 34 százalékról 50 százalékra emelkedjen. Erre azért is szükség van, mert az állattartás bővülése, a feldolgozóipar fellendülése növeli a foglalkoztatást – tette hozzá.

Ehhez a kormányzat a nemzeti költségvetésből igyekszik a tavalyi szinten biztosítani az állatjóléti és egyebek mellett egyes állatbetegségekkel kapcsolatos támogatásokat, és megkezdte azok brüsszeli engedélyeztetését a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakra – mondta.

Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere, a sertésprogram végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz évben a korábbinak mintegy harmadára esett vissza a hazai sertések száma, s a kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi kevesebb, mint 3 milliós létszámot 4-5 éven belül a duplájára emeli.
Elmondta: az ehhez szükséges szakmai, hatósági, gazdasági feltételek megteremtése érdekében az állatjóléti támogatásokon belül tavaly 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra emelték a sertéságazatra költhető forrást, és a kormány milliárdokkal segítette húsipari cégek megmentését sertéstartó telepek korszerűsítését.

Horváth István szerint a hazai sertéságazat a szervezetlenség és az alacsony jövedelmezőség miatt is nehéz helyzetben van, de növekedési pályára állhat, ha versenyképessé válik.

A miniszteri megbízott úgy vélte: ehhez komoly előrelépést kell elérni a genetikában, az infrastruktúra fejlesztésében és az ágazati szereplők szervezett együttműködésében.

Szólt arról, hogy idén pályázat útján 2,6 milliárd forinttal támogatják a sertésnyilvántartó rendszer és egy olyan minőségi sertéshús program kidolgozását, amely hozzájárulna a hazai sertéshús fogyasztás növeléséhez.

Horváth István megjegyezte: Magyarországon a személyenkénti éves sertéshús fogyasztás 25-26 kilogramm, míg Ausztriában 58, Dániában 60 kilogramm felett van. (MTI)