Magazin: Senki nem tudja, hányadik órában vagyunk

Egyre több cég, különösen a nagyvállalatok, amelyek rendelkeznek az ehhez szükséges anyagi forrásokkal, ébred rá, hogy a fenntarthatóság nem csupán a megítélésük és a vállalati társadalmi felelősségvállalás szempontjából jó, de hosszú távon még gazdaságos is. Sok élelmiszeripari cég a vásárlók megnyerése céljából tűzi zászlajára a fenntarthatóságot, jellemzően a magas jövedelmű országokban, s ezért önkéntes szabványok betartását vállalják például a biológiai sokféleség megőrzéséért, az ökológiai lábnyomuk mérsékléséért.

A fenntarthatóság az egyetlen lehetséges út

Viktoria Kalinin
vezető kommunikációs munkatárs
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda

– A probléma abból adódhat, hogy egyre több ilyen szabvány van, és mind a gyártóknak (különösen a kkv.-knak), mind a vásárlóknak nehéz megítélni a hatékonyságukat és hatásukat. Az ezzel kapcsolatos költségeket pedig sok kis- és középvállalkozás nem tudja kigazdálkodni.

A fenntarthatóságért kétségtelenül hajlandók többet fizetni a fejlett országokban élők. A fejlődő országok szegény háztartásaiban azonban nem ez jelenti a legnagyobb gondot, hanem inkább az elégséges energiabevitel, továbbá az étrend minőségének javítása, a tápláló ételek fogyasztása. Emellett azért nem lebecsülendő a növekvő számú középosztálybeliek vásárlóereje sem sok alacsony és közepes jövedelmű országban – mutat rá a nehézségekre Viktoria Kalinin, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának vezető kommunikációs munkatársa.

A szakember úgy véli, a körforgásos gazdaság adaptálásához nem feltétlenül szükségesek drasztikus változások, s az újrahasznosítás bizonyos mértékben már régóta jelen van a nyugati gazdaságokban, ami a megtermelt hulladék minimalizálására és az elérhető erőforrások lehető leghatékonyabb használatára épül, ami első hallásra sokkal fenntarthatóbbnak tűnik, mint a jelenlegi lineáris gazdasági rendszer.

– Egyes vélemények szerint ez egy leegyszerűsítő feltételezés, és nem veszi figyelembe a jelenlegi rendszerek összetettségét. A fenntarthatóság szociális dimenziójával csak érintőlegesen foglalkoznak az ezzel kapcsolatos értekezések. Bizonyos helyzetben nincs is más választás, mint új terméket venni például az energiahatékonyság növeléséért. A fenntarthatóság az egyetlen lehetséges út bolygónk növekvő lakosságának ellátására és a táplálkozásból eredő problémák kezelésére, ami a klímaváltozás és az általa okozott bizonytalanságok árnyékában egyre nagyobb kihívás – hangsúlyozza Viktoria Kalinin.

Az ENSZ tagállamai a fenntartható fejlődési célok megvalósításán dolgoznak a FAO és más nemzetközi szervezetek támogatásával. A szervezet optimista a jövőt illetően, mert komoly az összefogás e célok, köztük az éhezés felszámolása, a fenntartható gazdasági növekedés és fogyasztás eléréséért.

– A pozitív attitűdön túl megemlíthetjük a FAO Save Food globális kezdeményezését az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentésére, melynek már több mint 1000 vállalat a tagja. A szervezet emellett Európában kiemelt prioritásként dolgozik az agrártermékek kereskedelmének elősegítésén és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésén – mondja a kommunikációs munkatárs.

Addig folytatjuk, amíg el nem érjük az egyensúlyi állapotot

A World Sustainability Organization (WSO) harminc éve foglalkozik fenntarthatósági tanúsítványokkal. Ez idő alatt a vállalatok és vásárlók környezettudatossághoz való hozzáállása drámai mértékben változott.

Paolo Bray
igazgató
WSO

– Eleinte, amikor világszerte cégeket kerestem fel a téma kapcsán, úgy néztek rám, mintha a Marsról jöttem volna. Nem voltak hozzászokva, hogy bárki arról adjon tanácsot nekik, hogyan kellene a beszállítóikat a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásuk alapján kiválasztaniuk – meséli Paolo Bray, a WSO alapítója és igazgatója. A vezető szerint az azóta eltelt három évtizedben egyre több vállalat választ kizárólag Friend of the Sea vagy Friend of the Earth tanúsítvánnyal rendelkező beszállítót, s ezáltal proaktívan áldoz a természetvédelemre és társadalmi felelősségvállalásra is.

– Az előállításnak a környezet és a társadalom szempontjából fenntarthatóan kell működnie, miközben gazdaságilag is életképes hosszú távon is. A fogyasztók ma elvárják, hogy egy termék fenntarthatóan legyen előállítva, és a munkavállalók érdekeit is tiszteletben tartsa. Emiatt hamarosan kötelező lesz, hogy a vállalatok gyártási és a beszállítási gyakorlatait egy harmadik fél ellenőrizze, amely igazolja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságukat. Azok a vállalatok, amelyek igazoltan fenntarthatóak, meg fogják nyerni a fogyasztók bizalmát a termékeikben. Akik az elsők között teszik ezt, akár magasabb áron is értékesíthetik a termékeiket – mutat rá a tudatos gondolkodás előnyeire és értékeire az igazgató. A WSO évente értékeli az aktuális környezetvédelmi eredményeket, és új célokat tűz ki a következő évekre. Ezek az értékelések igazolják, hogy a WSO többek között aktív vezető szerepet töltött be a cápa és egyéb veszélyeztetett fajok vadászatának csökkentésében, a hulladék- és energiagazdálkodás javításában, és társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések indításában. Mindezeken felül a WSO számos környezetvédelmi projektet és kampányt támogatott és vezetett már a veszélyeztetett fajokért.

– Az ember az ökoszisztéma része, és nem feltétlenül kell negatív hatással lennie a környezetre. Az emberekben éppen most tudatosul, hogy meg kell változtatniuk a természethez való hozzáállásukat, ami az állatokra, növényekre, a természetre való szükségleteiken alapul. Addig folytatjuk ezt, amíg a problémákat meg nem oldjuk, és el nem érünk egy egyensúlyi állapotot. Nincs sok értelme a katasztrofális jóslatoknak: sokkal hasznosabb, ha a döntéseinket tudományos alapokon hozzuk. A fenntarthatósági tanúsítványok, például a Friend of the Sea és a Friend of the Earth által, segíthetnek ebben a folyamatban, összegzi Paolo Bray.

A társadalmi nyomás felgyorsíthatja a változásokat

Kétségkívül látszanak már a jelei a fenntarthatósági törekvéseknek. A WWF Magyarország szerint a nagy kérdés az, vajon a vállalatok hogy állnak a fenntarthatósági vállalásokkal, és eredményeik mennyire elégségesek a valódi változások eléréséhez?

Sipos Katalin
igazgató
WWF Magyarország

– Három éve végeztünk egy elemzést, ahol a vezető hazai vállalatok, bankok és biztosítók fenntarthatósági jelentéseit vizsgáltuk meg. Egyetlen olyan céget sem találtunk köztük, amelyiknek lett volna tudományosan megalapozott CO2-csökkentéssel kapcsolatos célkitűzése, mindössze kettő rendelkezett klímastratégiával, és csupán hatnak volt számszerű CO2-csökkenése. Nagyon fontos, hogy nézzünk a fenntarthatósági vállalások mögé, mert az igazi felelősségvállalás akkor kezdődik, ha egy cég nemcsak számára egyszerűen kezelhető vállalásokat tesz, hanem bevállal annyi kibocsátáscsökkentést, ami a párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez az adott szektor adott cégére arányosan jut – hangsúlyozza Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. A szakember úgy látja, időre van szükség az átálláshoz, de a társadalmi nyomás felgyorsítja az érdemi változásokat. Ami a fogyasztói oldalon megjelenő elvárásokat és változásokat illeti, Sipos Katalin szerint egyre erősödő tendenciáról van szó, s egyre többen látják, hogy az éghajlatváltozás súlyos problémát jelent.

– Sokszor feltesszük a kérdést, hogy vajon van-e értelme, ha a lakosság spórol a vízzel, vagy szelektíven gyűjt, hiszen az ő fogyasztásuk és szennyezésük elenyésző a nagyvállalatokéval szemben, ám, ha mindenki csak egy liter vizet spórol naponta hazánkban, az napi 10 millió litert jelent. A lényeg a gondolkodásmód változásában, a környezetvédelmi normák erősödésében van, hiszen ez hat vissza a vállalatokra, a politikusokra, a döntéshozókra – mondja Sipos Katalin. A körkörös gazdaság megvalósíthatóságáról a WWF Magyarország igazgatója azt gondolja, az Európai Unió egyelőre elsősorban a hulladék felől közelít, de fontos lenne minden másban is – pl. vízben, energiában, biomassza-felhasználásban – körkörösíteni, és kiemelkedően fontos a termelés és szállítás hatékonyságának fejlesztése is. A vállalati világ a szakember szerint folyamatosan keresi, hogyan mehetne végbe a váltás, ám ennek sokszor éppen a szabályozók, a támogatások hiánya és az adók az akadályai. Sipos Katalin úgy látja, a jelenlegi helyzetben az egyetlen lehetőségünk az előremenekülés.

– A nyílt gazdasági folyamatok világának egy kimenete van – a globális válság. Senki nem tudja, hányadik órában vagyunk, ez a váltás gyorsaságtól is függ. A következő 10-15 év mindenképpen kritikus lesz. Jó jel, hogy tavaly hazánkban is létrejött a Körforgásos Gazdaság Platform, amelyhez sok cég mellett a WWF Magyarország is csatlakozott, s elindult egy párbeszéd arról, hogy hogyan kellene ennek a váltásnak itthon végbemennie.

Védjeggyel és tudással a fenntarthatóságért

Egy éve működik Magyarországon a Németországból és Ausztriából induló, a környezettudatos, fenntarthatóan működő vállalatokat, termékeket védjeggyel elismerő Green Brands. A szervezet azokat a vállalatokat és termékeket ismeri el a kitüntetéssel, amelyek valóságosan, kimutathatóan és ellenőrizhetően felelősen működnek.

Egy kiélezett helyzetben lévő, a klímaváltozás ijesztő hatásaival szembenézni kényszerülő világban meg kell különböztetni azokat, akik igyekeznek a fenntarthatatlan folyamatokat korrigálni, a negatív hatásokat mérsékelni. Ez azért fontos, hogy a jövőjéért aggódó fogyasztó lássa, hogy az ilyen cégek, hozzá hasonlóan, szívükön viselik a bolygó sorsát, a fogyasztó pedig vásárlásaival ne a felelőtlen vállalatokat hozza helyzetbe.

Wiszkidenszky András
társ- és jogtulajdonos
Green Brands

– A Green Brands a felelős vállalatok megkülönböztetésével, megjelölésével igyekszik tenni a klímaváltozás, a kedvezőtlen környezeti és társadalmi folyamatok ellen, de nem csak azzal. Az idén áprilisban indult Green Brands Akadémia megszervezésével az a célunk, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó tudást, jó gyakorlatokat osszunk meg a felelős működést fontosnak tartó cégekkel, ezzel is segítve őket a minél fenntarthatóbb működés kialakításában – foglalja össze tevékenységük lényegét Wiszkidenszky András, a cég vezetője és jogtulajdonosa. A hat alkalomból álló workshopsorozat keretében, a nyarat megelőző három rendezvényen a felelős vállalatok egyre növekvő fogyasztói csoportjáról, a LOHAS-rétegről, az ilyen cégek finanszírozási lehetőségeiről, valamint a felelős működés okos és hiteles kommunikációjáról hallgathattak érdekfeszítő előadásokat az érdeklődők. Az Akadémia ősszel folytatódik.

Lévai Gábor
ügyvezető és társtulajdonos
Green Brands

– Szeptemberben a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségével közös eseményen a XXI. századi környezetvédelmi megoldásokról lesz szó: előadóink arra keresik a választ, hogy az egyes területeken (víz, energia, hulladék stb.) milyen modern technológiák léteznek, s bevezetésük milyen pluszt hozhat a cégeknek. Októberben arról elmélkedünk, mivel és hogyan közlekedünk öt év múlva egy nagyvárosban. Mennyire terjed el a car-sharing, a közösségi kerékpár és társaik – a GreenGo, a MOL Limo, az elektromos roller, a robogó? Milyen alternatív lehetőségek léteznek a vállalatok számára például a gépkocsiflotta-építésben, a munkatársak utaztatásában. Végül a novemberi akadémiai rendezvényen a Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal együtt a felelős étkezés és étkeztetés témája kerül terítékre, amely szoros kapcsolatban áll a felelős élelmiszer-termeléssel. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy ismert gasztrobloggerek miként vélekednek a fenntarthatóságról, akár a receptjeiken keresztül – sorolja Wiszkidenszky András a szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeit. //