RFID alkalmazása a hűtési láncban

A termékek nyomon követhetőségére, ezen belül is az élelmiszerek biztonságának garantálására fokozott igény jelentkezik az elmúlt évek élelmiszerbotrányai következtében. Egy, a terméket teljes életpályáján végigkövető rendszer alkalmazása lehetővé teszi a pontos és gyors termékazonosítást, a kérdéses termékek eredetének és pillanatnyi hollétének meghatározását.A megfelelően kialakított és hatékonyan működtetett élelmiszer nyomon követési rendszerrel lehetővé válik egy esetleges krízis kiindulási pontjának meghatározása, és az érintett tételek visszahívása akár az áruházak polcairól is. A nyomon követhetőség mint kulcskérdés megjelenése érthető, hiszen jól működő rendszerek nélkül elképzelhetetlen lenne a hatékony termékvisszavonás, ill. -kivonás. Az élelmiszer-biztonság magas szintű garantálásával az előállítói és kereskedői oldal képessé válik a különböző botrányok miatt elvesztett fogyasztói bizalom fokozatos visszaállítására.

Globális szabvány
A nyomon követési rendszerek megfelelősége és hatékony működése tekintetében kiemelt kérdés, hogy milyen szabvány képezi a szisztéma alapját. Ennek globálisan alkalmazhatónak, egyedi azonosításra alkalmasnak, az érintett szereplők által kölcsönösen elismertnek és minden termékre, valamint tételre alkalmazhatónak kell lennie. A fenti követelményeknek megfelelő szabvány a már gyakorlatban is bizonyított GS1 (korábban EAN.UCC) rendszer: a CIMO (European Association of Fresh Produce Importers), a CIAA (Confederation of the Food and Drink Industries of EU), az EUREPGAP, az ECR (Efficient Consumer Response), a CIES (The Food Business Forum) egyaránt ajánlja a szabvány használatát a szektor szereplői számára.
Az azonosítás és nyomon követés kapcsán napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az EPC-alapú rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) alkalmazása, mivel a technológia összetett megoldásokat képes kínálni az említett nyomon követési problémákra. A GS1 rendszer által is alkalmazott azonosítási szabvány egyik speciális alkalmazási területe az élelmiszerek hűtési láncának, illetve az ehhez kapcsolódó termékek nyomon követése. A területen gőzerővel folynak a szabványalkotási folyamatok. Ezen folyamatok egyik eleme a szenzoros RFID-technológiában rejlő lehetőségeket tesztelő úgynevezett pilotprojektek.

Gyakorlati alkalmazás
A hűtést igénylő termékek az élelmiszer-biztonság speciális területe. Az olyan árufajták minőségének megőrzése érdekében, mint amilyen a jégkrém, kiemelt szerepet játszik a megfelelő hőmérséklet állandó biztosítása. A nyomon követhetőség annál is inkább szükséges, mivel a termék a gyártástól a fogyasztásig akár 10 közvetítőn is keresztülmehet. Mivel eközben a jégkrém környezetének hőmérséklete nem emelkedhet –18 °C (–4 Fahrenheit-fok) fölé, ezért a gyártóknak szükségük van egy, a tárolási és kezelési körülményeket rögzítő módszerre.
Az Állami Nyomda Nyrt. és az Unilever Hungary közösen kidolgozott módszerében az ellátási lánc két pontját vizsgálták: a jégkrémet tartalmazó ládákat és az áruházi hűtőtereket. A ládákra elemmel működő, passzív, beépített hőmérsékleti szenzorral rendelkező RFID tag-ek kerültek. Az RFID tag-ek (ISO 15693) programozható módon 10 percenként mérték és rögzítették a hőmérsékletet, mely adatokat egy belső memóriában tárolták.
A 40 áruház és kisebb üzlet hűtőládájában elhelyezett RFID hőmérsékletszenzorok 15 percenként rögzítették a hőmérsékletet. A tag-ek meghibásodás nélkül dolgoztak –30 °C-os hőmérsékleten az elemek teljes időtartama alatt, és több mint 400 000 idő-hőmérséklet leolvasást végeztek 0,006%-os pontossággal. A részt vevő üzletek által visszaküldött tag-ek adatainak letöltéséhez használt RFID-olvasók alkalmasak a tag programozására, inicializálására, aktiválására és deaktiválására egyaránt.
A tag-ek leolvasása után fény derült arra, hogy (főleg a fagyasztók jégtelenítési ciklusa közben) több esetben kritikus szint fölé emelkedett a hőmérséklet. A kapott eredmények alapján lehetővé válik a hűtési lánc egyes pontjain felmerülő hibák korrigálása, és a logisztikai folyamatok újratervezése. Ezen felül a rendszer tovább fejleszthető oly módon, hogy az RFID-szenzorokból érkező eredmények egy megfelelő mikrobiológiai modellel párosítva alkalmassá válhatnak az áru valós szavatossági idejének kommunikálására.
Rácz László chipkártya- és RFID-tanácsadó,
Állami Nyomda Nyrt.
Kétszeri Dávid vezető szakértő,
GS1 Magyarország