Beszámoló: Business Dinner 2012. április 26-án
A pénzügyi tárgyalások várható eredménye a Bussines Dinner terítékén
Mi várható az IMF és uniós tárgyalásoktól Magyarországon, az esetleges megegyezés, hogyan alakíthatja a magyar gazdasági folyamatokat?Erről beszélgettek csütörtökön este a Trade Magazin és a Lánchíd Klub által szervezett Business Dinner rendezvénysorozaton az FMCG piac vállalatvezetői és a meghívott vendégek.
A magyar élelmiszergazdaságnak a belső piacait kell újból visszaszerezni és a külföld előtt is bizonyítani, hogy az itthon is fogyasztott termékek világszínvonalúak – jelentette ki bevezetőjében Róna Péter közgazdász. A rendezvény másik szakértő vendége Zdeborsky György közgazdász, a CIB Bank és az MFB volt elnöke szerint a gazdasági válság következményeként a bankok visszavonultak a hitelezésből, és a pénzintézetek továbbra is óvatosak a mezőgazdasági illetve élelmiszeripari cégek finanszírozásával. A bankellenes közhangulat szítása, a bankok sarcainak fokozása nem segít a hitelezés újraindításában.
KÉPGALÉRIA
A magyar élelmiszergazdaságnak a belső piacait kell újból visszaszerezni és a külföld előtt is bizonyítani, hogy az itthon is fogyasztott termékek világszínvonalúak – jelentette ki bevezetőjében Róna Péter közgazdász. A rendezvény másik szakértő vendége Zdeborsky György közgazdász, a CIB Bank és az MFB volt elnöke szerint a gazdasági válság következményeként a bankok visszavonultak a hitelezésből, és a pénzintézetek továbbra is óvatosak a mezőgazdasági illetve élelmiszeripari cégek finanszírozásával. A bankellenes közhangulat szítása, a bankok sarcainak fokozása nem segít a hitelezés újraindításában.
Róna Péter szerint az ország finanszírozásának költségei elviselhetetlen terhet jelentenek, hiszen a mostani helyzetben az országnak és hitelt felvevő vállalkozásoknak plusz 7-9 százalékos reálkamat terhet kell nyögniük.
Éppen ezért fontos, hogy enyhüljön a Magyarország elleni pénzügyi szigor és csökkenjenek a hitelkockázati felárak.
A közgazdász információi szerint az erős (21 százalékos) USA befolyás alatt álló IMF-nak nem fűződik elsőrendű érdeke, hogy európai országokat, így Magyarországot hitelezze. Szólt arról is, hogy az IMF erre az esztendőre eredetileg 600 milliárd dollárt meghaladó hitelfedezettel készült, ezzel szemben csak 430 milliárd áll rendelkezésükre, ezért elhúzódó tárgyalásokra és szigorú feltételekre számít.
Zdeborsky György sarkosabban fogalmazva megállapította, hogy a magyar tárgyalók sok szempontból amatőrök, nem ismerik a nemzetközi pénzvilág sajátos nyelvét, rosszul kommunikálnak. Példának hozta a távol-keleti tapogatózást, amikor a magyarok az amúgy is zárt világnak tekinthető kínai, japán pénzintézeti tárgyalások után idejekorán nyilatkoztak.
A fórum előtt néhány nappal nyilvánosságra került Széll Kálmán Terv 2.0-ról szólva Róna Péter elmondta, hogy olyan pénzügyi rendszert kellene létrehozni, amely képes a termelő ágazatokat finanszírozását megoldani. Véleménye szerint már kritikus helyzet alakult ki, ugyanis 2013, sorban a hatodik olyan esztendő, amikor a beruházások értéke nem éri el az amortizáció 90 százalékát.
Zdeborsky György szerint a magyarországi bankok képesek finanszírozni, de a magas kamatszint miatti megtérülési kockázat növeli a bankok rizikóját is.
A kockázatok esélyeit latolgatva terelődött át a szó az elmúlt évek devizahitelezésének visszásságaira. Róna Péter nézete szerint a lakossági devizahitelezés öngyilkosság volt. Csalárd, hamis, felelőtlen eljárás volt – állította. Egyetlen komoly bankrendszer sem engedhetett volna meg magának ilyen üzletet.
Zdeborsky György szerint nem szabad megfelejtkezni azokról sem, akik igénybe vették a devizahitelt, hiszen a legtöbb esetben egyetlen fillér bevételük sem volt abban a pénznemben. Ezért ők egyfajta spekulánsoknak tekinthetők, hiszen az árfolyamváltozást kockáztatták. A Széll Kálmán Terv 2.0-ra visszakanyarodva elmondta: hibás elgondolás, hogy az állam a változást kétharmad részben a bevételek és további adók növekedéséből és egyharmad részt a kiadások csökkentésétől várják. Ha mindez fordítva történne, akkor növekedhetne a fogyasztás, s ezzel együtt a termelés is.
Elhangzottak ötletek arra is, hogy miként lehetne a költségen faragni, például jelentős megtakarítást hozna, ha az önkormányzatokat megtizedelnék és a több mint 3000 helyett csak 300 lenne, de ugyanilyen haszonnal járhat a közösségi közlekedés átszervezése, az egészségügyi ellátás és a felsőoktatás átszervezése, központosítása.
Róna Péter figyelmeztetett arra is, hogy a költségvetés tervezésekor figyelemmel kell lenni arra a magyar sajátosságra is, miszerint a növekedés megkezdése mindig importot szív be, s ezért az ilyen fordulatnak erős külkereskedelmi mérleggel kell nekivágni. A jelenlegi kedvező külkereskedelemi mérleg ugyanakkor nem erőt mutat, inkább azt, hogy az egyre zsugorodó magyar gazdaság és lakossági fogyasztás kevesebb importot igényel.
Zdeborsky György elmondta azt is, hogy az IMF-től tévesen túl sokat várnak, emlékeztetett arra, hogy Valutaalap nem beruházási bank, a szerkezeti reformokat finanszírozza, nem a fejlesztéseket, ez utóbbi a Világbank feladata.
Nem mondható rózsásnak a magyar vállalkozások hitelhelyzete. Róna Péter úgy látja, hogy súlyos gondot jelent, hogy a külföldi kézen lévő hazai bankoknál az elmúlt 9 hónapban 3500 milliárd forint forrást vontak ki, eltűnt a nyugdíjalapok 3000 milliárdos tőkéje is, amit a bankok kezeltek és ezt követi rövidesen újabb 2000 milliárdos kivonás. Ebből következik, hogy 15-20 százalékos hitelzsugorodás idejében élünk és ehhez tartozik az is, hogy a vállalatoknál lévő hitel harmada minősített.
Zdeborsky György szerint a bankokat ért támadások, a bankadó, a végtörlesztés is gyengítette a pénzügyi rendszert. A jövőt nézve, rendkívül fontosnak tartaná a bizalomerősítést. Véleménye szerint a jelenlegi kormány és Orbán Viktor miniszterelnök nem hiteles, ugyanis rögtönöz, egy döntés előtt az érintettekkel nem konzultál. Ezért fel kell arra készülni, ha a nemzetközi pénzvilág gesztusokat tesz, akkor ezért keményen ellenőrizni is fogja az ígéretek betartását. Minden állandó jelenlétet jelent, nem negyedéves ellenőrzést, ahogy régebben.
Róna Péter közgazdász szerint az euró bevezetése nem kellő elővigyázatossággal meghozott döntés volt sok országban, mivel az EU tagországai nem feleltek meg az optimális valutaövezet kritériumainak. Ezek előírták volna, hogy csak közel azonos fejlettségű országoknak érdemes bevezetni egy közös fizetőeszközt. Róna kiemelte, addig nincs kilábalás a válságból, amíg az Európai Unió vezetői öt létfontosságú kérdésre választ nem adnak: arra, hogy mely ország lehet a valutaövezet tagja, mik legyenek a tagság feltételei, miről szól a fiskális unió, hogyan zárkóznak fel a fejletlenebb országok, és mi legyen az Európai Központi Bank szerepe.
Köves András, a Lánchíd Klub képviseletében a meghívottak véleményére volt kíváncsi, arról, hogy milyennek látják az élelmiszerágazat exportképességét, mitől függ a hazai kivitel sikere.
Róna Péter szerint mindenek előtt az uniós tagállamokban most folyó belső változásokra kell figyelni, így fel kell készülni arra, hogy a bankrendszert és a multinacionális vállalatokat folyamatosan kritizálják, s a köz akarata előbb utóbb megjelenik a politika szintjén is. Egyre nő a multinacionális vállalatok megzabolázásának igénye is. Az euró halálra van ítélve, mert az euró zóna kialakítása hibás döntés volt, legalábbis az, hogy az erős gazdaságok magukhoz vették a gyengéket is, s ők a bajok idején képtelenek a nemzeti valutájukat leértékelni, ezért válságuk csak mélyül. Zdeborsky György szerint e válságra csak amerikai modell képes válaszolni, ezért nézete szerint az Európai Unónak át kellene alakulni Európai Egyesült Államokká, ami az egykori Osztrák-Magyar Monarchia rendjében működik, amikor csak a had-, pénz- és a külügyek irányítása volt szövetségi szinten egy kézben.
Saltzer Kornél, szintén a Lánchíd Klub oldaláról arra volt kíváncsi, hogy a közgazdák látják-e esélyét a magyar élelmiszergazdaságot sújtó feketegazdaság megfékezésére.
Zdeborsky György szerint olyan magas áfakulcsokkal, mint amilyenek Magyarországon élnek nem is lehet arra számítani, hogy a feketézők lemondanának az 500-600 milliárdos jövedelemről. Róna Péter messzebbről indult a válasznak. Úgy véli, hogy Magyarországon erőtlen az állam és a soha nem is alakult ki működőképes államszervezet. Ezért jellemző az is, hogy nincsenek megbízhatóan működő intézmények, a személyes kapcsolatok fontosak. Ezért lenne szükség a „mély szövet” reformjára.
Fischer Béla, az ÉFOSz képviseletében örömmel idézte, hogy mostanában a nemzeti politika szintjére emelték az élelmiszergazdaság fejlesztését. Róna Péter idézte azokat a német, holland és spanyol törekvéseket, amelyek nyomán sikerült a nemzeti mezőgazdaság, élelmiszergazdaság pozícióin javítani. Fontos elemként jelölte az integráció kialakulását és azt, hogy a jövedelem osztozkodás szempontjából a terméklánc utolsó harmadában kell helyet szerezni, mert a haszon a fogyasztóhoz közeli részen képződik. Ehhez persze különleges, s nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekre van szükség, olyanokra, amilyenekkel a nagy, tőkeerős vállalatok rendelkeznek.
(A cikk hosszabb változata a Trade magazin 6-7. számában olvasható majd!)
