Rekordmagas élelmiszerárak Magyarországon: a diszkontláncok a helyzet nyertesei

Az infláció története

Szeptember óta folyamatosan nő az élelmiszerinfláció, decemberre pedig – éves összevetésben – 4%-os szintet érhet el, ami meghaladja az átlagos inflációt. Raskó György szerint az élelmiszerek áremelkedése olyan termékeket érintett kiemelten, mint a tojás, amelynek beszerzési ára 30-50%-kal nőtt, valamint a tej és tejtermékek, amelyek ára 10%-kal emelkedett.

A diszkontok szerepe

A diszkontláncok piaci dominanciája egyre erőteljesebb. Az alacsonyabb árak mögötti stratégia azonban arra kényszeríti a hagyományos élelmiszerboltokat, hogy veszteségesen működjenek, miközben a diszkontok jelentős profitot termelnek. Jelenleg a magyarországi kiskereskedelmi boltok 90%-a veszteséges, hiszen alkalmazkodniuk kell azokhoz az árakhoz, amelyeket a diszkontláncok diktálnak.

A fogyasztók helyzete

Raskó György rámutatott, hogy a magyar fogyasztók egy része áruhazláncok újságait nézve igyekszik akciósan beszerezni a termékeket. Ez a módszer időigényes, és az utazási költségek miatt sem mindenkinek kivitelezhető.

Kirívó magyar állapotok

Az európai szintű élelmiszerár-emelkedés átlagosan 2,5% körül mozog, amit a fogyasztók alig éreznek meg. Magyarországon viszont az infláció és az élelmiszerárak növekedése már több mint 100%-os is lehet bizonyos termékkörökben. A jövedelmek, legyen szó bérről vagy nyugdíjról, nem tudják követni ezt az emelkedést, így a magyar háztartások havi kiadásainak átlagosan 30%-a élelmiszerekre megy el.

Az áfa csökkentésének szükségessége

Raskó György kiemelte, hogy az európai rekordszintű, 27%-os áfa jelentős terhet ró a magyar háztartásokra. Egy négytagú család havonta átlagosan 45 ezer forintnyi adót fizet be az élelmiszerek árába beépült áfa és különadók formájában. A szakember szerint a helyzet javítására az áfa csökkentése lenne az egyik legfontosabb lépés.