2022 sok szempontból különleges esztendő volt, mivel a COVID sokkból még teljesen ki sem lábalva, az orosz-ukrán háborúval egy újabb ütés érte térségünk biztonsági és egyensúlyi helyzetét. Mindennek következményei jelentős hatással voltak a munkaerőpiacra, a jelöltek váltási hajlandóságára, bérigényére, elvárásaira, félelmeire és a toborzási trendekre is. Utóbbiról készített hiánypótló átfogó kutatást az Enloyd, amelyből a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt számos hasznos tanulság vonható le.
A több mint 150 döntéshozó bevonásával készült Recruitment Trends felmérés egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a magas beosztású, vagy speciális skilleket igénylő pozíciónak megfelelő jelölt megtalálása egyre inkább hasonlít az aranykeresésre, ugyanakkor ha sikerrel jár, hatalmas előnyöket hozhat az adott cégnek.
A tavalyi év egyik fő jellemzője a toborzási folyamat idejének jelentős megnövekedése volt, amit az Enloyd kutatásának eredménye is alátámaszt. A válaszadók többsége (40 százalék) érezte úgy, hogy a toborzási folyamatok hosszabbá váltak. Az esetek legnagyobb részében (41,8 százalék) a toborzási folyamat 5-8 hétig tart, ezt követik azok a válaszok, amelyek szerint mindez akár 8 hétnél is tovább húzódhat. Mindez azt jelzi, hogy a munkaerőpiac egyre telítettebb, ez a helyzet pedig a jövőben várhatóan csak tovább fokozódik majd.
Minél gyorsabban kell minél jobb ajánlatot adnia a cégeknek
A munkaerőpiaci helyzet és a jelöltekért folytatott, kiélezett verseny miatt egyre népszerűbbé válnak a toborzási marketingkampányok is: a kitöltők 29,4%-a véli úgy, hogy ezek a sikeres toborzási folyamat elengedhetetlen részeivé váltak. Egyre jellemzőbb az is továbbá, hogy a cégek saját toborzási csoportokat alkalmaznak, vagy személyzeti tanácsadó cégek segítségét veszik igénybe.
Kiderült: a toborzási folyamat során a leggyakoribb továbbra is a szakmai tudást mérő tesztek alkalmazása. Ezt követik a nyelvi készséget felmérő feladatok, valamint az interjú alatt elvégzendő feladatok.
Az alkalmasnak talált jelöltek az Enloyd felmérése alapján legtöbbször az alacsony bér miatt utasították vissza az ajánlatot (55,1 százalék). Ezt követi az aktuális munkaadójuk ellenajánlata miatti visszautasítás (43,6 százalék), valamint egy másik, gyorsabb ajánlat elfogadása (39,7 százalék) – érdemes tehát minél gyorsabban, minél jobb kondíciókkal bíró ajánlatot tenni a cégeknek.
A virtuális valóság kérdéskörével kapcsolatban a felmérés résztvevőinek közel 70 százaléka úgy gondolja: a VR tartogat lehetőségeket, de a közeljövőben nem fog meghatározó szerepet betölteni a toborzásban. 15% szerint a technológia alkalmazása inkább veszélyeket és hátrányokat tartalmaz, mint például a kiberbiztonsági kockázatok, vagy a különösen magas költségek. 10% alatt volt azok aránya, akik szerint a VR hamarosan szerepet fog játszani a toborzásban és ugyanennyien voltak azok, akik szerint a kiválasztási folyamatban nem használható ez a megoldás.
Ezeket a kompetenciákat hiányolják a felsővezetőknél
A felmérés megerősítette, a megfelelő felsővezető megtalálása nem könnyű feladat: nemcsak fizetésük magasabb, de az iránta támasztott elvárások is, épp ezért a felsővezetők toborzása döntő többségégében fejvadászatra specializálódott szolgáltatókon keresztül zajlik.
Az Enloyd kutatása szerint 78 százalék él ilyen, kifejezetten executive search-öt végző szolgáltatók alkalmazásával. Személyzeti tanácsadó ügynökségek szolgáltatásait mindössze 25 százalék veszi igénybe ilyen esetekben. Jóval kevesebben vannak, akik ezt a munkát szabadúszó szolgáltatókra vagy önálló fejvadászokra bízzák.
A felsővezetők kiválasztásának bonyolultságát és összetettségét tükrözi, mennyire megoszlik, milyen kompetenciát hiányolnak a felmérésünket kitöltők a felsővezetői jelölteknél. A leggyakrabban a stratégiai és operatív szempontok összehangolásának képessége hiányzik (40 százalék), míg közel azonos arányban hiányolják a felelősségvállalás képességét és azt, hogy nem látják át megfelelően a vállalat egyes működési területeit a jelöltek. Szintén jelentős probléma, hogy a jelöltek nem rendelkeznek megfelelő stratégiai tervezési készséggel.
Összegezve, a felmérésből egyértelműen kirajzolódik, hogy a toborzási kihívások továbbra is fennállnak, és a cégeknek újabb és újabb megoldásokat kell találniuk a megfelelő munkaerő megtalálására és megtartására. Ebben a kontextusban különösen értékesek az olyan felmérések, mint a Recruitment Trends, amelyek lehetővé teszik a HR menedzsereknek és döntéshozóknak, hogy betekintést nyerjenek a munkaerő-toborzás legfrissebb trendjeibe és azokhoz kapcsolódó kihívásokba.
