PwC-felmérés: lassulásra számítanak és kivárnak a magyar cégvezetők 2020-ban

A magyarországi cégvezetők többsége a globális és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2020-ban – derül ki a PwC magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. Miközben saját vállalatuk helyzetét illetően magabiztosak a vezérigazgatók, a tervezésben a borúlátó gazdasági kilátások jelei mutatkoznak: a globális eredményekkel összehasonlítva a vezetők kevésbé számolnak növekedéssel, és többségük már nem számít a vállalati létszám emelkedésére. A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb kockázatként a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is a szakemberhiányt azonosították a megkérdezettek. Idei tendencia, hogy a klímaváltozás apropóján egyre többen koncentrálnak azokra a reputációs és termékfejlesztési lehetőségekre, amelyek előnyt jelenthetnek a vállalatuknak.

A PwC Magyarország munkatársai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) partnerségben kilencedik alkalommal kérdezték meg összesen 223 hazai vállalatvezető véleményét. Idén a magyarországi vezetők nagy többsége a globális (66 százalék) és a magyar (60 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít – ez az előrejelzés az eddigi legpesszimistább jövőkép. A vezérigazgatók – hasonlóan a korábbi évekhez – a lassulást Magyarországra nézve valamivel visszafogottabbnak jósolják a következő 12 hónapra.
A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban továbbra is optimisták: mind a következő egy évre nézve, mind hároméves távlatban tízből nyolc vezető bízik vállalata pénzügyi helyzetének kedvező alakulásában. A növekedés érdekében a hazai vezetők változatlanul leginkább a működési hatékonyságon (81 százalék) kívánnak javítani 2020-ban, de új termék és szolgáltatás bevezetése (60 százalék) és az organikus növekedés (53 százalék) is a tervek között szerepel. Ezzel szemben a felvásárlások jelentősége a növekedési tervekben egyre inkább csökken.

Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a hazai vállalatvezetők egyértelmű vízióval rendelkeznek arról, miként teremtenek értéket ügyfeleik számára. Ez megmagyarázza például, hogy a gazdasági lassulás előrejelzése mellett miért optimisták saját vállalatuk kilátásait illetően, és hosszú távon a magyar vállalatok fejlődési lehetőségeire vonatkozóan is bizakodásra adhat okot.

Dr. Lőcsey Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója lapunknak elmondta:  amikor ezt a felmérést készítették, még nem jelent meg a járvány a magyar köztudatban, így a vállalatvezetők köztudatában sem. Most már nagyon komolyan foglalkoznak a cégvezetők a koronavírus hatásaival, nem csak azért, mert belső szabályzatot kell alkotniuk, hanem azért is, mert például a beszállítói láncokban már megjelentek az első problémák, hiszen Kínából nem érkeznek meg alkatrészek, vagy nem tudnak olyan ügyféltárgyalásokat lebonyolítani, amelyek ahhoz kellenének, hogy tudjanak szerződéseket kötni.

– Ez szerintem sajnos azt vetíti előre, hogy erősebb lesz a gazdasági növekedés lassulása. Nem gondolom, hogy a járvány át tudja fordítani a helyzetet gazdasági csökkenéssé, de a növekedés jóval visszafogottabb lesz. Nagyon sok függ attól, hogy hogyan tudjuk kontrollálni a vírust, de sajnos vannak jelek, amik azt mutatják, hogy legalább fél év kell hozzá. Amire tudunk számítani, hogy jön a meleg, ami nem kedvez a vírusnak, az emberek immunrendszerének viszont igen. Azt gondolom, hogy kicsit túl van dramatizálva ez az egész jelenség, de ettől még senki nem veheti ezt félvállról. Kár lenne vészharangokat kongatni, mert nincsen rá még szükség, és nem elképzelhetetlen, hogy nem is lesz rá szükség, mondta el a PwC Magyarország vezérigazgatója a Trade magazinnak.

A növekedés gátjai: munkaerőhiány, árfolyamingadozás és bizonytalan gazdaság

A gazdaság alakulásával kapcsolatos várakozásoknak megfelelően a vezetők jelenleg kevésbé számítanak cégük személyi állományának bővülésére. A növekedés legnagyobb gátjának a vezetők a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a munkaerővel kapcsolatos tényezőket, főként a szakemberhiányt (88 százalék) tartják, ugyanakkor a demográfiai, generációs változásokat is (70 százalék) e körbe sorolják. Szintén a nagyobb kockázatú tényezők közé tartozik az árfolyamok ingadozása (66 százalék), a növekvő munkavállalói juttatások és nyugdíjköltségek (63 százalék), valamint a bizonytalan gazdasági növekedés (58 százalék), aminek a jelentősége az elmúlt évben nőtt meg számottevően. A korábbi évekhez hasonlóan a túlszabályozottságot is sokan gondolják a növekedés egyik kiemelt kockázati tényezőjének.

Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a túlszabályozottság évek óta az egyik legnagyobb kockázat a vezetők szerint, akiknek jelenleg közel kétharmada (64 százalék) aggódik emiatt. Ezen belül a többséget a gyorsan változó kibertér szabályozása, az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés, illetve iparág-specifikus kérdések töltik el aggodalommal – tette hozzá a PwC szakértője.

A vállalatvezetők arra a kérdésre, hogy mely technológiai területeken kellene kooperálnia az államnak és a magánszektornak, a digitális adatvédelmet és a kiberbiztonságot jelölték meg. Ezeket követi a mesterséges intelligencia.

A munkatársak fejlesztése: megtérülő befektetés?

A PwC Vezérigazgató Felmérése alapján a vállalatok többsége egyelőre a kezdő lépéseket tette meg munkavállalóik fejlesztése érdekében. A megkérdezettek 27 százaléka meghatározta a növekedéshez szükséges készségeket, közel ennyien (23 százalék) bővítik a munkatársak és a vezetők technológiai ismereteit is. Az idei kutatásból az is kirajzolódik, hogy azok a vállalatvezetők, amelyek élen járnak a képzésekben, bizakodóbbak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban.

A döntéshozók a fejlesztési törekvések árnyoldalairól is beszámoltak: félnek attól, hogy nehéz megtartani a továbbképzett munkaerőt, ahogy kihívásként élik meg azt is, hogy a munkatársakat a tanultak alkalmazására ösztönözzék. Pozitívumként emelték azonban ki – a képzésekben élenjáró és kevésbé jeleskedő szervezetek képviselői is –, hogy a képzési programok hatására nőtt a cégük termelékenysége, erősödött a vállalati kultúra, és még az égető problémának számító munkaerő-megtartásban is támogatta őket.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökének álláspontja szerint jelen munkaerőpiaci körülmények között a legnagyobb kihívása azoknak a munkavállalóknak a megtalálása és megtartása, akikkel az adott vállalati stratégiát végre lehet hajtani. Dr. Futó Péter szerint a vállalati siker kulcsa a tanulni képes és hajlandó munkavállaló. A vállalaton belüli tanulás, és az ezzel kapcsolatos motiváció megerősítése ugyanakkor nem csak a munkáltató érdeke: a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetét és értékét is meghatározza a fejlődésre való képesség. Ez a gyorsan változó körülmények között legalább olyan fontos, mint a meglévő tudásuk, hisz a tudásnak a vállalattal, a piaci és a technológia környezettel együtt kell változnia és fejlődnie.

Klímaváltozás: a veszély mellett egyre többen látják lehetőségnek

A PwC Magyarország felmérése alapján a tavalyi duplázódást követően idén alig volt változás abban, hogy mennyien gondolnak fenyegető tényezőként a klímaváltozásra. Egyre többen látnak ugyanakkor lehetőséget ezen a területen: a válaszadók kétharmada szerint a zöld kezdeményezések javítják vállalatuk reputációját, és közel felük úgy gondolja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó figyelem új termékek és szolgáltatások fejlesztésére is lehetőséget teremt.