Pulykák mélyrepülésben

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) folyamatosan nyomon követi, és a rendszeres kiadványaiban közreadja a világ baromfi- és húspiaci tendenciáit. A KSH és az AKI Piaci és Árinformációs Rendszer (PÁIR) adataiból még a rövid távú kiskereskedelmi üzleti döntések előtt is érdemes pontosan tájékozódni. A legfrissebb közleményükben megállapítják, hogy az USDA előzetes adatai alapján, tavaly a világon 5,3 millió tonna pulykát neveltek. Ez 2007-hez képest háromszázalékos bővülést jelent. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb ütemű növekedést, 40 százalékkal Oroszország és 11 százalékkal Brazília érte el. Mellettük jelentős mennyiségi előrelépést képvisel az USA ötszázalékos növekedése, hiszen a világ pulykahústermelésének több mint a felét az USA adja, ezen kívül a piac harmadát az EU uralja, s harmadik jelentős „pulykatényezőnek” tízszázalékos részesedésével Brazília számít.
Az idei esztendőre vonatkozó becslések szerint az USA-ban a termelés kisebb visszaesése várható. Az unióban, de másutt is a termelés csökkenésével számolnak.
Hasonló tendenciák jellemezték a tavalyi pulykahúsfogyasztás alakulását is. Kínában egyetlen év alatt 57 százalékkal, Oroszországban 15 százalékkal, az USA-ban 4 százalékkal növekedett a kereslet, az EU 27 tagállamában pedig egy százalékkal csökkent.
Magyarországon a vágópulyka állománya a KSH tavalyi adatai szerint 11 százalékkal csökkent, de az első kilenc hónapi vágása adatok elemzésekor kiderült, hogy az előző év adataihoz képest kétszázalékos növekedést észleltek. A növekvő vágás mellett mintegy 12 százalékkal csökkent a belföldi értékesítés, de az export 5 százalékkal növekedett. Mindezek figyelembevételével 2009-ben az állomány csökkenésével számolnak és azt valószínűsítik, hogy a kereslet az olcsóbb baromfihúsok felé tolódik el.
Magyarország tej és tejtermékekre vonatkozó külkereskedelmi egyenlege 2003 óta folyamatosan romlik, 2008 első kilenc hónapjában azonban javulást figyeltek meg. (Azóta ez változott. A szerk.)
Ez főként a nyerstej-, joghurt- és a sajtkivitel növekedésével függ össze. A tej és tejtermékek kiviteli árbevételének mintegy 59 százalékát a nyers tej tette ki. Mindez az év első felében keresleti piacot teremtett, s ezért a hazai nyerstej-árak az uniós árakhoz viszonyítva később kezdtek csökkenni.
Az összes tejtermék-behozatal értékének mintegy 49 százalékát a sajt adta. A sajt behozatalának mennyisége az év első kilenc hónapjában 13 százalékkal, kivitele 14 százalékkal csökkent. A sajtimport visszaeséséért egyébként a belföldi értékesítés növelése felelős.

A vágósertés vágóhídi belépési ára* az Európai Unió országaiban („E” minőségi kategória, Ft/kg, hasított hideg súly**)
Országok 2007. 2008. 2008. 49. hét/ 2008. 49. hét/
48. hét 49. hét 48. hét 49. hét 2007. 49. hét % 2008. 48. hét %
Belgium 322 318 370 367 115,31 99,11
Bulgária 458 450 469 467 103,73 99,69
Csehország 346 354 404 403 114,10 99,75
Dánia 306 303 345 338 111,58 97,86
Németország 346 342 411 410 119,89 99,95
Észtország 370 369 423 409 110,98 96,68
Görögország 435 422 487 483 114,39 99,01
Spanyolország 310 307 357 359 116,93 100,45
Franciaország 314 311 348 348 111,87 99,95
Írország 343 339 368 368 108,40 99,95
Olaszország 411 408 450 450 110,16 99,95
Ciprus 359 354 371 371 104,75 99,95
Lettország 386 384 466 459 119,29 98,29
Litvánia 371 367 465 452 123,11 97,30
Luxemburg 350 343 414 413 120,54 99,95
Magyarország 337 346 426 427 123,47 100,20
Málta 380 376 476 476 126,63 99,95
Hollandia 308 305 361 360 118,10 99,93
Ausztria 347 344 388 386 112,13 99,27
Lengyelország 308 309 405 407 131,70 100,44
Portugália 335 341 377 377 110,36 99,95
Románia 372 373 453 455 121,89 100,36
Szlovénia 344 340 380 377 110,65 99,03
Szlovákia 338 335 430 435 129,70 101,14
Finnország 372 366 402 402 109,81 100,05
Svédország 403 397 390 384 96,72 98,54
Anglia 375 373 399 392 104,91 98,20
EU 334 331 388 388 116,93 99,80
* Az ár tartalmazza a szállítási költséget is. ** Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán. Forrás: EU Bizottság, AKI