Engedékenyebb a minisztérium a PSZÁF-nál

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 05. 05. 13:04

A pénzügyi felügyelet büntetőjogi eszközökkel is akadályozná a szegény emberek egyre nagyobb tömegeit behálózó “fogyasztói csoportok” szervezését. A közigazgatási minisztérium szerint viszont elegendő lehet a bírság.

Felpuhítaná a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztói csoportok betiltását szorgalmazó javaslatát.

Mint ismeretes, a PSZÁF még ősszel javasolta, hogy a fogyasztói csoportok szervezését tiltsák be, illetve az ilyen csoportok szervezőire akár börtönbüntetés is kiszabható legyen.

Úgy tudjuk, hogy a jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő javaslat kapcsán a KIM képviselői egyetértenek a PSZÁF-fel abban, hogy be kel tiltani a csoportszervezést. Ám azzal érvelnek, hogy felesleges lenne ezt a tevékenységet büntetőjogi szankcióval sújtani. Azaz: a szervezők a továbbiakban sem számíthatnának börtönre, legfeljebb felügyeleti bírságra, amit eddig is kifizettek.

A PSZÁF – illetve társhatóságaként a GVH – immáron majd egy évtizede küzd a fogyasztói csoportok terjedésének megállításáért, illetve lobbizik a törvényhozóknál, hogy nálunk is betiltsák az ilyenek szervezést.

Az eredetileg Dél-Amerikából indult üzleti modell – ami ott a városi szegények között afféle önsegélyező egyletként működött – itt ugyanis mondhatni elfajult.

A fogyasztóvédő hatóságok szerint a szervező cégek jellemzően olyan reklámokat tesznek közzé, illetve azt a látszatot keltik, hogy hitellehetőséget nyújtanak.

A szervezők elsősorban a bulvárújságokat szórják tele hirdetésekkel, mivel főképpen pénzügyi műveltséggel nem rendelkező, könnyen rászedhető ügyfelekre utaznak. Ők csak a szerződések aláírása után jönnek rá, hogy várt vásárlási lehetőség helyett éveken át nekik kell befizetni a közösbe, addig pedig a csoportszervezők használják a pénzüket.

Ráadásul az egyes csoportok mögött álló cégek szüntelen átalakulása-megszűnése is azt mutatja, hogy lényegében átláthatatlan, hová is kerül az ügyfelek befizetése.

A PSZÁF és a GVH gyakorlatilag évente hívta fel a törvényhozás figyelmét arra, hogy a csoportok működését megfelelő jogszabályok nélkül nem tudják megfelelően ellenőrzni. Legfeljebb a GVH szab ki afféle „tüneti kezelésként” versenybírságokat a félrevezető reklámokért.

A válság után a hitelképtelenné vált kisegzisztenciák körében mondhatni virágozni kezdtek ezek a csoportok, olyannyira, hogy a hatóságok immáron tízezresre becsülik az ügyfélkörüket.

Mindezek ellenére a törvényhozók lényegében éveken keresztül elszabotálták a kérdéskör rendezését.

Bár az ezredfordulón született egy kormányrendelet, ami bizonyos kötelezettségeket rótt volna a cégekre, azonban a csoportszervezők erős politikai befolyását lehet sejteni a mögött, hogy ezt a rendeletet végül ismeretlen okokból nem léptették életbe.

A tavalyi kormányváltás után a PSZÁF élére visszakerült Szász Károlyról úgy tudni, kifejezetten szorgalmazza, hogy pontot tegyenek a fogyasztói csoportok történetére. A PSZÁF ősszel bejelentette, hogy kezdeményezi a Büntető Törvénykönyv módosítását: nemcsak, hogy megtiltaná a csoportok szervezését, hanem büntetőjogi szankcióval is sújtaná azt, aki ilyennel kísérletezik.

Ősz óta azonban úgy hírlik, minisztériumi szinten igencsak vontatottan halad a jogszabályalkotás. Korábban a KIM érdeklődésünkre leszögezte, hogy csak ősszel várható a Btk. módosítása. Ez lényegében annyit jelent, hogy a csoportszervező cégek az év végéig „rendezni tudják a soraikat”, azaz még akit csak lehet, be tudnak szervezni a hálózatba.

A büntetőjogi szankciók elvetésének a lehetőségét a KIM lapunknak azzal indokolta, hogy szerinte a büntetőjogi szankció csak egy „végső eszköz” és elképzelhető, hogy kellő védelmet nyújt a közigazgatási és felügyeleti bírság.

Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a GVH az eltelt években több mint 160 millió forintnyi bírságot rótt ki a cégekre, ami nem volt alkalmas a csoportok terjedésének még a lassítására sem. Így mára már több mint tízezer behálózott ügyfélről tudni.

A KIM szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az uniós jogot is sérthet egy ilyen rendelkezés, mivel ezek a vállalkozások „akár más uniós tagállamban szabályozva vannak és ott szabadon lehet ilyen tevékenységet folytatni”. Több uniós tagállamban, így Portugáliában és Németországban ugyanakkor már betiltották ezt a tevékenységet – írja a Népszabadság Online.

Kapcsolódó cikkeink