Podcast: Győrffy Balázs és Csorbai Attila beszélgetése a hazai baromfitenyésztésről

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a hazai baromfitenyésztés helyzetéről beszélgetett. A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.

A beszélgetés során elhangzott:

• A hazai baromfiágazat az állattenyésztésben a legnagyobb termelési értéket állítja elő. Csak az élő állatokat és az étkezési tojást számolva ez eléri a 320-330 milliárd Ft-ot, a feldolgozott termékek értéke ennek a duplája. A magyar vágóállat-termelés kétharmadát a baromfiágazat adja.
• A baromfiágazatban meghatározó a hazai tulajdon, a szektor eredményessége a nagyfokú integrációnak köszönhető.
• Az ágazat közvetlenül és közvetve 50-60 ezer embernek ad munkát. A munkaerő-szükséglet termékpályánként változó: a csirkehizlalás jelentős mértékben automatizált, a víziszárnyas-tenyésztés viszont sok kézi munkaerőt igényel.
• Magyarország önellátottsága baromfitermékekből megközelíti a 180 %-ot. A hazai egy főre eső éves baromfihús-fogyasztás a 90-es évek derekától megelőzi a sertéshúsfogyasztást, jelenleg előbbi 30 kg-ra, a sertéshús-fogyasztás pedig 25 kg-ra tehető.
• A koronavírus-járvány mellett a madárinfluenza megjelenése is sújtja az ágazatot, főleg az alföldi termelőket. Eddig 2 millió szárnyast kellett a védekezés miatt leölni. Ennek hatásai hónapokig érezhetőek lesznek, egy olyan régióban, ahol sokaknak a baromfitartás jelenti a megélhetést.
• A hazai víziszárnyas-ágazat globális szinten is meghatározó, a húskibocsátást tekintve Európában a második helyen áll, míg libamájtermelésben világelső. Ezen termékek 70-80 %-a – a koronavírus-járvány miatt most eltűnt – HoReCa szektorban talált piacra. Az ágazatnak sikerült kihevernie a Négy Mancs offenzívája által okozott károkat, de folyamatosak az ilyen jellegű támadások.
• A koronavírus-járvány miatt – a felvásárlási láznak köszönhetően – előbb hiány keletkezett csirkehúsból, most pedig inkább kínálati piac van, szerte Európában, ez lenyomja az árakat.
• A kedvezőtlen gazdasági hatásokat a csirke- és pulykaágazatban a termelés – kompenzáció melletti – mérséklésével, a HoReCa szektor beszállítóinál pedig a turizmus-vendéglátás szereplőinek nyújtott gazdaságvédelmi intézkedések termelőkre való kiterjesztésével lehetnek mérsékelni.