Pénzügyi válság közben

A gazdasági fejlődés külső feltételei lényegesen rosszabbak a korábbi évekénél – állapította meg a GKI Zrt. legfrissebb éves prognózisa. A világgazdaságot sújtó ársokk ugyan 2008 őszére a lassuló világgazdasági növekedés és a jó agrártermés hatására veszített erejéből, de az árszint tartósan magas. Viszont az amerikai jelzálogpiacról kiindult pénzügyi válság a korábban feltételezettnél mélyebb, kiterjedtebb és elhúzódóbb.

Szerény javulás
Magyarországon a belpolitikai helyzet a korábbinál is bizonytalanabbá vált. A politikai küzdelem 2008 őszére – az adótörvények és a költségvetés parlamenti elfogadtatásának időszakára – éleződik ki. Bár látszólag a gazdaság fő kérdései kerültek a fókuszba, a politikai erők többsége semmilyen konkrét átfogó elképzelést nem vázol fel. Ugyanakkor a gazdasági helyzet, ha szerényen is, de javul: főleg az egyensúly, de a növekedés is némileg kedvezőbb a tervezettnél.
A gazdasági növekedés korábbi húzóereje, az ipari export üteme májustól zuhan. Míg az első négy hónapban átlagosan több mint 12 százalékkal emelkedett a kivitel volumene, az azt követő három hónapban már csak 0,8 százalékkal. A kivitelben a nyári mélypont után némi javulás várható, az élelmiszeriparban megjelenik a jó termés hatása. Az agrárium szárnyal, a mezőgazdasági GDP az év egészében 25 százalékkal nő.
A kiskereskedelmi forgalomban a reálkeresetek emelkedésével párhuzamosan némi élénkülés, de az év egészében inkább csak pozitív stagnálás várható. A fogyasztás az év egészében 1 százalék körül emelkedik.
Az infláció 2008-ban lassan csökken (augusztusban 6,5 százalék volt). Az év utolsó hónapjaiban azonban – főleg a magas élelmiszerárak bázisba kerülésével – az árindex viszonylag gyors esése valószínű, az év végén 5,5 százalék körüli, éves átlagban 6,5 százalékos infláció várható.
A GKI konjunktúraindexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke 2008. július–augusztusban – az európai tendenciákkal ellentétes módon – az év legmagasabb értékét érte el. Ez a májusban javulásnak indult, majd júliusban kétéves csúcsra jutott fogyasztói várakozások következménye, az üzleti várakozások ugyanis inkább enyhén romlóak.

2009: egyensúly, gyenge dinamikával
2009-re biztosra vehető a kon­ver­gen­cia­prog­ram­hoz való ragaszkodás, ugyanakkor a nagy ívű változásoktól való tartózkodás. A GKI előrejelzése szerint az államháztartási deficit a GDP 3,2 százaléka lesz, ami a nyugdíjpénztári korrekcióval 2,9 százalékos, vagyis a maastrichti kritériumot teljesítő hiányt jelent.
A gazdasági növekedés üteme 2009-ben kissé tovább gyorsul. A GKI az év egészében 3 százalékos GDP-növekedéssel számol.
A belföldi kereslet érzékelhetően élénkül. Az egyéni fogyasztás 2,5 százalékkal, a beruházások mintegy 10 százalékkal, vagyis igen dinamikusan bővülnek, nagyobb részben az EU-támogatással finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén. A foglalkoztatottak reálbére átlagosan 3 százalékkal nő. Mindez a bruttó keresetek 9,3 százalékról 6 százalékra lassulása mellett megy végbe. A nyugdíjak reálértéke körülbelül 2 százalékkal emelkedik. Éves átlagban 4,2 százalékos, az év végén kissé 4 százalék alatti áremelkedési ütem várható. Az élelmiszerek áremelkedése már alig fogja meghaladni az átlagot, az energiaárak azonban – a földgáz árának emelkedése miatt – még 10 százalék körüli ütemben emelkednek.
2009-től a magyar gazdaság – lassan megnyugvó világgazdasági helyzet esetén – elkezd visszaállni egy lényegében egyensúlyi, az EU konjunktúrájával szinkronban levő, de még csak gyenge-közepes dinamikájú pályára.

A GKI prognózisa 2009-re az előző évek tükrében
2004 2005 2006 2007 2008 2009
(tény) (előrejelzés)
GDP-termelés 104,8 104,1 103,9 101,3 102,7 103,0
Mezőgazdaság 153,4 98,6 92,9 86,0 125,0 92,0
Ipar 103,7 103,5 105,5 106,3 103,8 104,5
Építőipar 103,3 103,3 100,5 88,4 98,0 108,0
Kereskedelem 103,0 104,7 107,8 101,6 100,5 103,0
Szállítás és távközlés 106,1 103,1 105,8 104,1 102,5 103,0
Pénzügyi szolgáltatás 103,1 107,1 106,0 103,0 101,5 104,0
Közigazgatás, oktatás, egészségügy 101,0 103,1 101,0 97,6 101,0 102,0
Egyéb szolgáltatás 100,6 103,3 101,5 102,2 100,0 101,0
GDP belföldi felhasználás 103,8 101,2 101,2 99,6 102,1 102,7
Egyéni fogyasztás 102,8 103,6 101,9 98,1 101,0 102,5
Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 107,6 105,3 97,5 100,1 100,0 110,0
Külkereskedelmi áruforgalom
Export 118,4 111,5 118,0 115,6 110,0 112,0
Import 115,2 106,1 114,4 111,5 109,0 112,0
Fogyasztói árindex (előző év=100) 106,8 103,6 103,9 108,0 106,5 104,2

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege
milliárd euró –6,7 –5,3 –4,8 –4,0 –3,5 –3,1
a GDP százalékában –8,1 –6,0 –5,3 –4,0 –3,1 –2,6
Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 6,1 7,2 7,5 7,4 7,6 7,4

Államháztartás deficitje
a GDP százalékában (ESA) 6,5 7,8 9,2 5,5 3,8 3,2
Forrás: KSH, GKI