Óriáscégek harca a klímaváltozás ellen

„A vállalkozások megmenthetik a bolygónkat. Évek óta nagyon keményen dolgoznak e cél eléréséért, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának és környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében” – kezdte egy meglepő gondolattal a beszélgetést Eric Dugelay. A cégek viselkedése azonban nagyon is érthető, hiszen ha sikerrel járnak, azzal saját jövőbeli működésüket is biztosíthatják.

A Deloitte fenntarthatósági szolgáltatásokért felelő vezetője tagja a Michael Bloomberg vezette The Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű, a klímaváltozás pénzügyi kockázatait elemző munkacsoportnak is, amely szerint a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az éghajlatváltozás befolyásolja a tevékenységüket.

Mit tehetnek a multik?

Eric Dugelay szerint a cégek nyitottak a fenntarthatóság gondolatára. Készen állnak működési folyamataik újragondolására, szolgáltatásaik megváltoztatására és hatalmas összegeket fektetnek a zöld gazdaságba. „Nem mondhatjuk tehát azt, hogy a multicégek nem tettek idáig semmit. Meg kell azonban értenünk: üzletemberként alaposan át kell gondolni, ha új területre merészkedünk, azt pedig még inkább, ha korábbi tevékenységünkkel akarunk felhagyni. Elemezni kell a helyzetet, annyira alaposan, szakszerűen és tudományosan, amennyire ez csak elképzelhető, mert üzletileg felelős döntést csak így lehet hozni” – hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

Vannak azonban olyan vállalkozások, amelyeknél a zöld gondolat még csak a felszínen van jelen. Szponzorként nemes ügyeket támogatnak, ám valójában nem tesznek hathatós erőfeszítéseket működésük környezetkímélőbbé tételére. Erre azonban a civil szervezetek és maguk a fogyasztók is hatással lehetnek azáltal, ha ellenőrzik a vállalatok módszereit, megvizsgálják, konkrétan milyen tevékenységek állnak a számok mögött. Nem mindegy ugyanis, hogy valóban karbonsemleges egy cég, vagy csak azért lett az, mert szén-dioxid kvótákat vásárolt magának, miközben a saját kibocsátását nem csökkentette. Az azonban nehézséget jelenthet egy-egy tevékenység jövőbeli környezeti hatásainak meghatározásában, hogy ma még nincs a világon egy mindenki által elfogadott számítási módszer erre a célra.

A kormányok gyorsíthatják a folyamatokat, de az igazi ösztönző a fogyasztó

A szakértő szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormányok és a vállalkozások együttműködnének ezen a területen. A folyamat felgyorsításáért a kormányok sokat tehetnek, hiszen a vállalatok működését egy-egy új szabályozás a természetesnél hamarabb átformálhatja.

Ám Eric Dugelay szerint az ügyfelek magatartása a legnagyobb ösztönző a változásra. Ha ők az etikus magatartás hiánya, a klímaváltozás semmibevétele vagy egyéb okok miatt elfordulnak egy vállalkozástól, akkor az a cég komoly nehézségekkel fog szembenézni. Jó példa erre az autóipar, amely aligha állt volna ilyen gyorsan át az elektromos autók gyártására, ha ügyfélköre nem kényszeríti rá erre. Azoknak az autógyártóknak, amelyek versenyben akartak maradni reagálniuk kellett a fogyasztói igények változására. Párbeszédre van szükség a fogyasztókkal még a mostanság olyan szörnyű hírnévnek örvendő ágazatokban is, mint az olaj- és gázipar. A változásban pedig a fiataloknak is óriási szerepe lesz. Eric Dugelay úgy látja, Greta Thunberg elképesztő hatással volt a jövő generációjára, még ha sokan el is utasították törekvéseit. Ez azonban nem változtat a lényegen: a fiatalok komoly változást hozhatnak világunkban azáltal, hogy nemet mondanak bizonyos termékekre és szolgáltatásokra.

Hogyan hatnak ezek a folyamatok a foglalkoztatásra?

Nagy kérdés, vajon milyen hatással lehet a foglalkoztatásra, ha a vállalkozások sorra hajtják végre a maguk zöld fordulatát. Eric Dugelay szerint, ha egy vállalkozás helyes választ ad a klímaváltozás jelentette kihívásra, akkor találni fog olyan új termékeket és szolgáltatásokat, amelyek új munkahelyeket teremthetnek azok helyett, amelyeket esetleg a fenntartható működés miatt fel kell áldozni. Erre jó példa a Carbon Disclosure Project nevű, a klímaváltozás hatásait és kockázatait vizsgáló szervezet, amelyhez világszerte 7 ezer vállalkozás csatlakozott. Ezek a vállalatok euróban is meghatározták, hogy az érintett vállalkozások számára a klímaváltozás elleni küzdelem több lehetőséget, mint kockázatot tartogat. Ha pedig egy cég nem ragadja meg a lehetőségeket, hanem ugyanúgy működik, mint eddig, hosszabb távon üzletileg is rosszabbul jár: lemarad a versenyben, csökken a teljesítménye és emiatt aztán munkaerőt kell elbocsátania.