Öntözés, gyümölcstelepítés, gombatelepek – megújulhat a kertészet

A tavalyihoz hasonló sikereit tartóssá teheti a zöldség-gyümölcs ágazat, ha megvalósulhatnának a közelmúltban elkészült ágazati kormányprogramban rögzített elképzelések. Így a mostani 600 milliárd forintos áruértéket 900-1000 milliárd forintra növelné. Mindez jelentős exportbevétel-növekedést is jelentene, ami a jelenlegi 70 milliárd forint körüli aktívumot az import visszaszorításával többszörösére emelné.

A lapunk nyomdába adásakor még nem véglegesített Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégia határozza meg azokat a célokat is, amelyekre a 2014-től érvényes új uniós költségvetési ciklusban, uniós források felhasználásával pályázni lehet. Bár az év végén nyilvánosságra hozott stratégiatervezetet a Vidékfejlesztési Minisztérium jegyzi, de aki régóta ismeri a kertészek törekvéseit, a félszáz oldalas programban viszontláthatja az olyan régóta javasolt könnyítéseket, mint az öntözés szükségszerű fejlesztése, a termálvíz könnyű elérhetősége, a javításra váró, megbízható információs háttér és pontosabb statisztika megteremtése, termelői együttműködések (TÉSZ) létrejötte és a működést támogató adórendszer.

Ugyanakkor a tervezetben szó esik az üzletvitelben tapasztalható szakértelembeli hiányosságokról, az értékesítés szervezetlenségéről, a kínálat koncentrációjának gyengeségéről, a minőségellenőrzés hiányosságairól, az ágazati kutatás, a független szaktanácsadás gyengeségeiről, őstermelői visszaélésekről is. Vagyis bőven lenne tennivaló, hogy az elképzelt Kert-Magyarország életre kelhessen.

Felzárkózni a kereslethez

A cselekvési program a múltban történtek összegzése mellett azokat a lépéseket is megfogalmazza, amelyek ahhoz lennének szükségesek, hogy 2020-ra a piaci igényekhez igazodó 3,5 millió tonnát meghaladó, jó minőségű zöldség-gyümölcs a magyar kertekben megteremjen. Az ágazati stratégiát megvalósítók a termelés növelése mellett a megtermelt áru teljes mennyiségét forgalomba akarják hozni. Ehhez azonban tudni kell, hogy a rendszerváltás után a gyümölcságazat termelése, jelentős ingadozások mellett, a felére esett vissza. A múltból örökölt hátrányokat sorolva meg kell említeni a rossz ültetvényszerkezetet, aminek köszönhető a magas költség és a kifogásolható minőség.

Az ország zöldség- és gyümölcstermelésének több mint fele az európai exportpiacokon talál vevőre. Az újonnan csatlakozott EU-tagállamok közül Magyarországon kívül Lengyelország büszkélkedhet még pozitív zöldség-gyümölcs külkereskedelmi mérleggel. A magyar termékeket külföldön jobban keresik, mint amennyi értékesíthető árualappal jelenleg rendelkezünk. Ezen azonban csak a zöldség-gyümölcs termelés technikai és technológiai fejlesztésével, a rendelkezésre álló, koncentrált, nagy tömegű és minőségi árualap jelentős növelésével lehet változtatni.

A szakértők szerint a friss piaci étkezési paprika, paradicsom, dinnyefélék, szamóca, csonthéjas gyümölcsök, alma és körte exportja jelentősen növelhető, de nagy lehetőségek rejlenek a spárga, cukkini, salátafélék és más különleges zöldség- és gyümölcsfélék fejlesztésében is. A termelésbiztonság növelése, a hosszabb termelési ciklus igénye – különösen a magyar klimatikus viszonyok között – a fedett termőfelületek bővülését követeli meg. Az értékesítés biztonsága, valamint a különleges piaci igények gyors és alapos teljesítése a termelők és a kereskedők közötti hosszú távú kapcsolatok fenntartását igényli.

Magas kézimunka-igény

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által vizsgált részmunkaidős kisgazdaságok átlagában a felhasznált saját munka 500-800 óra között változott hektáronként, ami például a szabadföldi paradicsom esetében 350-500, szabadföldi paprikánál 500-800, fűszerpaprikánál 600-700, vöröshagymánál 400, uborkánál 800-1000, almánál 350-500, őszibaracknál 700-800 óra is lehet. A különösen kézimunka-igényes növényeknél – zöldséghajtatás, málna-, gyógynövénytermesztés – pedig még ennél is több: akár 6-7 ezer óra.

A kertészeti ágazatok működtetéséhez, a termesztéssel, tárolással, áruvá készítéssel évente 49 millió úgynevezett kézimunka-napra van szükség. Mindebből következik, hogy a kertészeti ágazat, hat hónappal és havi 22 munkanappal számolva, a segítő családtagokkal együtt, mintegy 340 ezer főnek biztosít munkalehetőséget. Jellemzően azokban a régiókban, ahol különben is magas a munkanélküliség.

Megújulás minden területen

Ha sorra vesszük a fejlesztési programban körvonalazott célokat, akkor a szántóföldi zöldségtermesztési terület 80 százalékos öntözhetőségének megteremtésével kell kezdeni. Ennek révén nő a termelésbiztonság, és a termésátlagok világszínvonalra emelése által a feldolgozóipar részére versenyképes áron biztosítható a nyersanyag. A szántóföldön előállított zöldség mennyisége 400 ezer tonnával nőhet (1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára), közben a fajlagos költség csökken. A termelési érték növekménye évi 15 milliárd forint. A fejlesztés tervezett költsége 60 milliárd forint, ebből a támogatás 30 milliárd forint.

Gyorsabb megtérülést ígér a tervezett 1000 hektárnyi növényház építése (100 hektár üvegház, 200 hektár blokkfólia, 700 hektár mobil blokkfólia, illetve nagylégterű egyhajós sátor). Így a jelenlegi 380 ezer tonna hajtatott zöldség mennyisége 580 ezer tonnára emelkedhet, a növekmény becsült értéke 45 milliárd forint. Ennek költsége 91 milliárd forint, ebből a támogatás 45,5 milliárd forint.

A jelenlegi gombatermelés megduplázását és az ehhez szükséges komposzt előállítását remélik száz gombakomposzt-előállító hőkezelő egység felépítésétől és 60 gombatermesztő farm, továbbá 15 ezer tonna gombakonzerv-kapacitás létesítésétől. Mindez 36 milliárd forintba kerülne, amihez a támogatás 18 milliárd forint. A gombatermesztő kapacitás 25 ezer tonnáról 50 ezer tonnára növelése és a növekmény felének exportja után mintegy 20 milliárddal növekedne a termelők bevétele.

A jelenlegi 35 ezer hektár elöregedett, illetve korszerűtlen gyümölcsültetvény kivágása után 45 ezer hektár régi és 24,5 ezer hektár új, világszínvonalú ültetvényen évente 1,2 millió tonna kiváló minőségű gyümölcs szüretelhető. A termelési érték évi 50 milliárd forinttal gyarapodna. A 24,5 ezer hektár új ültetvény beruházási költsége 69 milliárd forint, az öntözés és a jég- és fagyvédelem megteremtése további 16, illetve 75 milliárd forintba kerülne. Mindehhez 60 milliárd forint támogatással számolnak.

A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar további lemorzsolódásának megállítása és fejlődő pályára állítása mintegy százmilliárd forintból valósítható meg, ebben az esetben is a fejlesztés fele támogatás lenne. A beruházások révén a feldolgozóipar nyersanyagszükséglete mintegy 20 milliárd forint értékben nő. A termékszerkezete szélesedik. Az ipar termelési értéke évi 60 milliárd forinttal, 250 milliárd forintra nő.

A jelentősen növekvő termelés áruvá készítése és minőségének megőrzése érdekében a fejlett technológiákhoz szükséges géppark biztosítása 60 milliárd forintba kerülne, amiből a támogatás 30 milliárd.