Nyolcvanadszor zöldült ki januárban a német főváros

A rekordszámokkal büszkélkedő rendezvény egy híján 90 éves Az idei vásárra 1658 kiállító érkezett (ebből negyven százalék külföldről), s csaknem 70 ország mutatkozott be.

Az új német agrárminiszter, Christian Schmidt megnyitó beszédében hangsúlyozta:

„Az EU és az USA tervezett szabadkereskedelmi megállapodásáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban nem engedünk a szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokból a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) szerződésben. A mezőgazdaság sokszínűsége nem luxus, hanem életfontosságú szükségszerűség. Ennek érdekében a genetikai értékeinket tartósan meg kell őrizni és hatékonyabban kihasználni.”

Tíz magyar kiállító 300 négyzetméteren

A Grüne Woche nemzetközi vásáron Magyarország 1972 óta vesz részt, idén immáron 43. alkalommal. A német piac jelenleg is hazánk agrártermékeinek egyik legnagyobb felvevőpiaca, ezáltal a magyar versenypozíció jövőbeni jelentős javulására számítanak a szervezők. A megnyitó ünnepségen a díszvendégek sorában vett részt Fazekas Sándor agrárminiszterünk és Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszter is, és információink szerint számos ország tárcavezetőjével, illetve szakpolitikussal folytattak kétoldalú megbeszéléseket.

A Magyar Turizmus Zrt. és az Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága szervezésében tíz kiállító állított ki a hungarikumok széles skálájával, több mint 300 négyzetméteren prémium termékekkel: például fűszerkrémekkel, kürtöskalácsokkal, marcipándesszertekkel, vadhús- és mangalica-készítményekkel.

GFFA: fókuszban az élelmiszer-biztonság

A Nemzetközi Zöld Hét politikai kísérőrendezvényeként az idén hetedik alkalommal tartották meg az agrárminiszterek csúcstalálkozóját, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumot (GFFA), mintegy hetven fővel. Az idei tanácskozás egyik fő témája az élelmezés-biztonság volt, ami nagy kihívás minden országnak, hiszen a következő fél évszázadban nagyjából hatvan százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést, hogy ne legyen éhínség. A magyar álláspont szerint a kihívásra a válasz mindenekelőtt a családi gazdaságok fejlesztése, s a helyi termékek forgalmazásának és fogyasztásának ösztönzése, ami a szállítási költségek csökkenése révén megfizethetőbbé teszi az élelmiszert.

A kiállítás időtartama alatt közel 300 kísérőrendezvényt tartottak – egyebek mellett – az élelmiszer-biztonságról és az úgynevezett fair kereskedelemről. Az érdeklődők a biotermékek piacának továbbra is dinamikus fejlődéséről szóló konferenciák és fórumok résztvevői lehettek.

A rendezvényen több mint 400 ezer látogatót regisztráltak, akiknek közel harminc százaléka volt szakmai érdeklődő. A nagyközönség főként családos, kikapcsolódni és vásárolni szándékozó fogyasztókat jelent. Ezt szem előtt tartva emelték ki a szervezők a tájegységekhez kapcsolódó jellegzetes élelmiszer-ipari termékeket, innen irányítva a figyelmet az egyedi élelmiszerexport-kínálatra és a gasztronómiára. A hangsúly továbbá a minőségi, és legfőképp a biztonságos élelmiszerekre, a hagyomány és a korszerűség ötvözetére került.

Bár a rendezvény, mint fogyasztói vásár elsősorban nem a közvetlen üzletkötések helye, a megjelenés kiváló alkalmat adott hazánknak is arra, hogy egy olyan komplex képet mutassunk be a magyar élelmiszer-gazdaságról, amelyet egyre inkább erősíteni szeretnénk a nemzetközi szakmai és fogyasztói körökben.

Szalay Attila