Növényvédőszer-maradványok élelmiszerekben: Mi a helyzet az EU-ban?

(Fotó: Pixabay)

Az EFSA az unió, Norvégia és Izland területén a 12 leggyakrabban fogyasztott élelmiszerből véletlenszerűen vett, összesen több mint 13 ezer minta eredményeit elemezte. Az összehangolt uniós ellenőrzési program (MACP) háromévente mintát vesz ugyanazokból az árukból a tendenciák nyomon követése érdekében. 2023-ban ezek a következők voltak: sárgarépa, karfiol, kivi (zöld, piros és sárga), hagyma, narancs, körte, burgonya, szárított bab, barna rizs, rozs, szarvasmarhamáj és baromfizsír. A 2023-as eredmények szinte megegyeznek a 2020-ban vizsgált azonos élelmiszerekből vett minták eredményeivel (a minták 99,1%-a felelt meg a jogszabályoknak 2020-ban). A 2023-ban elemzett minták 70%-a nem tartalmazott számszerűsíthető mennyiségben szermaradványt, 28%-a tartalmazott jogszabályi határértéken belül szermaradványt, 2%-a lépte túl a maximális növényvédőszer-maradék szintet, ebből a mérési bizonytalanság figyelembevételével végül 1% nem felelt meg az előírásoknak.

A nem megfelelt minták aránya legnagyobb mértékben a szárazbab és a barna rizs esetében nőtt

A nem megfelelt szárazbab minták közül az argentin és a madagaszkári minták aránya volt a legmagasabb, míg a barna rizs esetében a legmagasabb arányt az indiai és a pakisztáni minták mutatták. Az EFSA növényvédőszer-maradékokról szóló éves jelentése tartalmazza a többéves nemzeti ellenőrzési program (MANCP) eredményeit is, amely a kockázat szintje alapján célzott mintavételből gyűjt adatokat. Ezek a nemzeti ellenőrzési programok 132 793 mintát tartalmaztak, amelyek 98%-a megfelelt az uniós jogszabályoknak. A többéves nemzeti ellenőrzési terv megfelelési aránya 2021-ben 97,5%, 2022-ben pedig 97,8% volt. Az EFSA az eredmények elemzésének részeként étrendi kockázatértékelést végzett. Az értékelés alapján a vizsgált élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok alacsony kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére nézve.

Nebih