Nielsen: Európai rekord, amit a magyarok lakásfenntartásra költenek

A magyarok adják ki havi költségvetésükből a legnagyobb részt lakással kapcsolatos szolgáltatásokra, huszonnyolc európai ország lakói közül. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat globális felmérése az internetező fogyasztók körében.

Nálunk az otthoni érkezésre kiadott havi 25 százalék szintén magasabb, mint az európai átlag, amely 21 százalék.

Utána az online felmérés magyar válaszadóinak pénzéből 8 százalék jut kommunikációra (mobil telefontól kábel tévé-ig), 7 pedig rutin közlekedésre (például autóval, tömegközlekedéssel a mindennapi élet során). A gyógyulás költségei átlag 4 százalékot visznek el. Következik az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés 3-3 százalékkal. További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra.

Hazánkban a havi költésekből kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik. Ez a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre/szórakozásra.

Hogyan osztaná be pénzét, ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésére? Abból Magyarországon az online megkérdezettek átlag 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Következnek, kerekítve 1-1 százalékos említéssel: lakhatás, ruházkodás, pihenés/szórakozás, valamint rutin közlekedés.

Érdekes, hogy otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a sávjciak és dánok költik 21, 22, valamint az írek és olaszok 23-23 százalékos aránnyal.

A lakhatás legolcsóbb általában a déli országokban, ahol keveset kell fűteni, 19-24 százalékos aránnyal. Figyelmet érdemel, hogy északabbra fekvő országok lakóinak havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok és svájciak.