Nemzetközi élvonalban a magyar csomagolástervezők

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2018. 11. 20. 15:01

Az elmúlt évben a hazai csomagolószer-felhasználás kis mértékben növekedett. Értékét tekintve megközelítette a 600 milliárd forintos forgalmat. A növekedési ütem némiképp alatta maradt az országos GDP 4%-os mértékének, ez azonban nem azt jelenti, hogy a csomagolóipar nem tartaná az ütemet az ország általános gazdasági fejlődésével. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évben a termelésbővülés nagyobb része az exporthányad bővülését fedezte, mondta el lapunknak Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára.

Az ipari csomagolószer-felhasználásban nagy volumenben jelentek meg a különböző autóipari beszállítói megrendelők, sok csomagolószer készül autóipari alkatrészgyártók számára. A fejlesztések fókuszában elsősorban a hatékonyságjavító megoldások állnak, mind az időtényező, mind pedig a költségek tekintetében.

A fogyasztói csomagolás területén növekszik a kereslet a komposztálható műanyag csomagolószerek iránt.

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

– 2017-ben is avathattunk új csomagolószer-gyártó üzemet, mégpedig Békéscsabán. Nehéz megszámolni, hány nagy beruházás fejeződött be a közelmúltban, ahol ipartelep-bővítés zajlott, vagy éppen új termelő beruházások valósultak meg, ezek részben uniós forrásokból, részben pedig saját erőből jöttek létre. A fejlesztések a csomagolóipar valamennyi ágazatát érintették – tudjuk meg Nagy Miklóstól, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárától.

Csak a változás állandó

– Bár nem teljesen friss szabályozás, de az összes élelmiszeriparban érdekelt csomagolószer-gyártót érinti az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező csomagolószerekre vonatkozó előírás, amelynek betartását szigorúan számon kérik a beszállítóktól. Ennek a jelentős anyagi vonzat mellett vizsgálati követelményei is vannak – hangsúlyozza Nagy Miklós. Hozzáteszi: idén fogadta el az Európai Parlament és Tanácsa a Körforgásos Gazdaság programcsomagját, amely számos meglévő európai uniós irányelvet módosít, illetve újakat dolgoz ki. A hulladék-keretirányelv a kiterjesztett gyártói felelősség elvét mondja ki, azaz a hatálya alá tartozó termékek esetében a gyártóknak nemcsak a termékért, hanem a termékből képződő hulladékért is felelősséget kell vállalniuk. Emellett módosításra került a csomagolási és csomagolási hulladék irányelv is, amelyre már vonatkozik a hulladék-keretirányelv szabályozása. A kiterjesztett gyártói felelősség elvét a csomagolási és csomagolási hulladék irányelv kötelezővé teszi.

– Ez azért lényeges számunkra, mert Magyarországon az új környezetvédelmi termékdíj törvény hatálybalépésével a korábban alkalmazott kiterjesztett gyártói felelősség elve lényegében megszűnt, a csomagolásokra vonatkozó környezetvédelmi szabályozás a termékdíj megfizetésével kimerült. A gyártóknak semmilyen további feladatuk és kötelezettségük nem volt azon túl, hogy termékdíjat fizettek. A termékdíj 2017-ben körülbelül 80 milliárd forintos költségvetési bevételt hozott. Számításaink szerint valamennyi termékdíj és anyagáram esetében ennek körülbelül negyedét fordították a hasznosítás finanszírozására. Amíg tehát a kiterjesztett gyártói felelősségrendszerben csak annyi költséget lehet felszámolni a gyártók irányába, amennyibe a hulladékgyűjtés hasznosíttatása ténylegesen kerül, a termékdíjas szabályozás többszörösét terhelte a kötelezettekre. Ennek jelentősen át kell alakulnia az elkövetkezendő években – fejti ki a főtitkár.

Szintén lényeges változást hozott a szektorban, hogy a késő tavasz folyamán megjelent az egyszer használatos műanyag termékek irányelv tervezete is. Ez 11, rövid élettartamú műanyag termékre vonatkozó szabályozást foglal magában. A szabályozás alá tartoznak többek között az italospalackok, a vékony, áruházakban csomagolási célra adott műanyag zacskók, tasakok is, de különös hangsúlyt kapnak az egyéb műanyag termékek, mint a luftballon és annak szára, a fülpiszkáló, az ivópoharak, tányérok, villák, kések, valamint a halászháló is. Rengeteg feladat hárul a szakmai érdekképviseletekre, azt követően pedig a vállalatokra ezen szabályozások értelmezése, elsajátítása, valamint a gyakorlatba való átültetése terén.

Elkallódik az üveghulladék

Nagy Miklóstól azt is megtudjuk, hogy továbbra is a műanyag és a papír csomagolószerek jelentik a meghatározó csomagolóanyag-fajtákat. E kettő együtt kétharmados részarányt képvisel, míg a maradék egyharmadon osztozik a fém, a fa és az üveg csomagolószer felhasználása. Jelenleg a teljes csomagolási kibocsájtás 50-55%-a kerül visszagyűjtésre, majd hasznosításra. A legtöbb anyagfajta esetében megfelelő teljesítés figyelhető meg, jelentősebb problémát elsősorban az üveg okoz, mert az üveghulladék egy része a lakosság körében eltűnik.

A hazai csomagolási megoldások terén a felhasználók az anyagfelhasználás további csökkentését, valamint költségmegtakarítást kívánnak elérni, miközben a csomagolással szemben támasztott követelmények egyre gyarapodnak. A csomagolószer-gyártók mindezen elvárásoknak igyekeznek eleget tenni.

– Egy biztos, hogy a fogyasztói csomagolás terén a hosszabb eltarthatóságot kínáló megoldások fognak előtérbe kerülni, a könnyű, könnyen kezelhető, járulékos szolgáltatást is nyújtó csomagolási megoldásokat keresik elsősorban a fogyasztók – egészíti ki a CSAOSZ főtitkára.

Magyar sikerek itthon és a világban

A Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny tavaly ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Ezt a megmérettetést többek között azért is szervezi a CSAOSZ mint a csomagolóipar nonprofit szervezete, hogy a csomagolóipar területén megjelenő új fejlesztéseket széles körben be tudja mutatni, és mielőbbi alkalmazásba vételüket elő tudja segíteni. A magyar megoldások nemzetközi szinten is megbecsülést élveznek.

– A kimutatásunk szerint 1997 és 2006 között 97 világdíjat nyertek magyar vállalatok. Tavaly volt az az év, amikor kíváncsiak voltunk, hogy a novemberi csomagolási világverseny zsűrijén elérjük-e a bűvös százas számot, és örömmel jelenthetem, hogy 103-ra növekedett a világdíjaink száma, ami azt jelzi, hogy jó munkák születnek Magyarországon, és ezt a nemzetközi zsűri tagjai is elismerik – hangsúlyozza Nagy Miklós.

A főtitkár abba is beavat, hogy fogyasztói csomagolás terén a legtöbb pályamunka papíralapú karton-, illetve hullámpapírlemez doboz kategóriában került benyújtásra.

– Jó anyagból dolgoznak a magyarok, a tervezők pedig rendkívül kreatívak, Európa élvonalában járnak. Ötletes, tetszetős, ugyanakkor technikailag, technológiailag megvalósítható megoldásokat mutatnak be évről évre. A szállítási csomagolás terén számos olyan megoldással találkoztunk az idei versenyen, ahol mind a csomagolási művelet, mind pedig a szállítóeszköz kihasználása esetében jelentős költségmegtakarítást, illetve hatékonyságjavítást tudtak elérni a tervezőink – fűzi hozzá Nagy Miklós, aki arra számít, hogy idén is jó eredménnyel szerepelnek majd a magyar pályázók a nemzetközi mezőnyben.

Budai Klára

Kapcsolódó cikkeink