Magazin: Nehezített pályán

Szerző: Ipacs Tamás

Apálinka forgalma igencsak megszenvedte a vendéglátóhelyek pandémia miatti bezárását. A pálinkafőzdék jelentős részének a horeca szektor adja forgalma meghatározó hányadát. Az internetes áruházak létrehozása, az online kóstolási programok hasznosak, de valójában kényszermegoldások, nem helyettesítik a személyes kapcsolattartást, amit tapasztalataink szerint igényel a fogyasztó.

Vírus előtt, közben, után

Mihályi László
elnök
Pálinka Nemzeti Tanács

2019-ben a pálinkaturizmus kezdett nagyon szépen felépülni. A pálinkaházak rengeteg pálinkaversenyt szerveztek, különféle kísérő programokkal. A bolti polcokról a pálinka kikerült a pálinkakóstolásokra, fesztiválokra, szakmai kiállításokra, különböző rendezvényekre. Vidéken a célközönség legfőképp a hazai fogyasztó volt, míg Pesten a magyar vendégek mellett a külföldi turistákra is fókuszáltak az előállítók, forgalmazók.

A 2020. évet egyértelműen a zárás határozta meg, de idén már látszott a visszatérés. Újra voltak rendezvények, ismét lehetőség nyílt személyes találkozásokra. Újranyitottak a vendéglátóhelyek, igaz, jelentősen csökkent számban. Ha egy vállalkozó üzemeltetett vidéken és Budapesten is vendéglátóhelyet, legtöbbször csak a vidékivel kezdett újra.

A szektort ért veszteség egy része számszerűsíthető, más része csak vélelmezhető. Egyetlen statisztikai adatot említek csak: a pálinka szabadforgalma a 2019-es neta-bevezetés és a COVID-járvány előtt évi 1 millió hektoliterfok körül alakult. Tavaly ez már a 600 ezer hektoliterfokot sem érte el.

Van olyan pálinkafőzde, amely a pandémia kezdete óta nem állított elő terméket. A 2021-ben újra megnyílt értékesítési csatornák szerényebb lehetőségeket biztosítanak, mint két évvel korábban, így a raktárkészlet az előállítóknál nem csökkenhetett jelentősen, az üzemekből a pálinkát nem tudták kereskedelmi forgalomba helyezni.

A 2022. évben nagyon várjuk vissza a külföldi turistákat, és mindent meg kell tenni az export növekedéséért. Ez nagyon lassú, hatalmas munkával járó feladat, amely nem megy állami segítség nélkül.

Többfrontos harc

2021-ben olyan problémával kellett szembesülnünk, amely komoly árfelverő hatással bír: az alapanyag hiányával. Drágul minden, a legérzékenyebb pont a gyümölcsök ára. A gyümölcsösök kiszolgáltatottak a közelmúlt szélsőséges időjárásának. Gyümölcsösültetvényeket számolnak fel, megszűnnek a bevált beszerzési források. Nincs kézi munkaerő, aki szüretelne, vagy ha van, sokkal költségesebb, mintha géppel végzik.

Nincs tartalék a szektorban, nincs miből fedezni a többletköltségeket, viszont az árképzésben a kereskedelmi főzdéknek szűk a mozgástere. A néhány éve bevezetett chipsadó csak újabb közterhet rakott a forgalmazók vállára: a jövedéki adó és áfa mellé újabb közterhet kellett az árba beépíteni. Az adók mellé még jött a nem tervezett, jelentős, akár 40%-os áremelkedés, ezt nem bírjuk áremelés nélkül. Nem lehet megtenni, hogy ráülünk az eddigi eredményeinkre, és nem gyártunk új ízekkel pálinkát, hogy nem készítünk új arculatot, ha a palack hiánycikk.

Nincs tartalék a szektorban, nincs miből fedezni a többletköltségeket

A pálinka piaca Magyarországon telített és a feketekereskedelem elképzelhetetlen méreteket öltött az elmúlt években. A hazai fogyasztó árérzékenysége nem jelenti azt, hogy nincs igénye a magas minőségre, ám a kereskedelmi főzde árban nem versenyezhet az illegálisan forgalomba hozott termékekkel. Olyan költségeink vannak, amelyet a másik oldal résztvevői nem fizetnek ki: nincs NÉBIH, nincs NAV, nincs könyvelő stb. E részét a piacnak sokkal szigorúbb ellenőrzés alá kellene vonni, mert amellett, hogy jelentős adóbevétel-kiesést okoz, egészségügyi kockázatot is jelent.

Az elmúlt két év is megmutatta a kiszolgáltatottságunkat, de a szakma szereplői továbbra is elkötelezettek a minőség mellett, és kiváló pálinkák hagyják el a főzdéket. Bízom abban, hogy pandémia után jövőre visszatér a színes közösségi élet, hozva a turistákat is. Abban is reménykedünk, hogy a pálinkások nagyobb mértékben, illetve szélesebb spektrumban tudnak igénybe venni állami támogatásokat. //

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.