Napi háromezer tonna kukoricát használ fel a Hungrana Kft

Évente közel 1,2 millió tonna hazai, GMO-mentes kukoricát dolgoz fel, és a magyar élelmiszerexport 5,5-6 százalékát biztosítja a Hungrana Kft – írja a portfolio.hu. Mindez azt jelenti, hogy szabadegyházi üzemük napi 3300 tonna kukoricát használ fel, vagyis 140 kamionnyi mennyiséget. A feldolgozott kukorica jelentős része takarmányként jön ki a gyárból, és itthon is marad, így komoly mértékben enyhíti a magyarországi fehérjedeficitet, elsősorban az import GMO-szója kiváltásával.

A cukor- és keményítőféleségeket, alkoholt, takarmányt és bioetanolt előállító vállalat 340 főt foglalkoztat, de a közvetett munkahelyek száma ennek a tízszeresét teszi ki – mondta el Reng Zoltán vezérigazgató a Hungrana székesfehérvári Gazdakonferenciáján, amelyre a cég félezer partnerét, beszállítóját hívta meg. A Hungrana nemcsak Európa legnagyobb kukorica-feldolgozója, de a bioetanol-gyártás egyik legjelentősebb szereplője. Évente 140 millió liter alkoholból készítenek üzemanyagot, ezzel járulnak hozzá a környezet védelméhez.

A magyar mezőgazdaság ma még nem versenyképes, hiszen a támogatások jóval meghaladják a megszerezhető jövedelem mértékét – emelte ki a konferenciát megnyitó előadásában Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy jelenleg a hazai agrárium produktuma 2500-2600 milliárd forint, de ebben már benne van a 400-450 milliárdot kitevő közvetlen kifizetés is. Ha 2020 után átalakul, esetleg megszűnik az uniós támogatási rendszer, nélküle a magyar mezőgazdaság nem fog profitot termelni.

Jórészt hiányzik nálunk az alapanyag-előállításra alapuló stabil feldolgozóipar, de a közép- és felsőfokú szakképzés is elmaradott szinten van. A mezőgazdaság globálisan egy csúcstechnológiát képviselő, gyors fejlődést mutató ágazat, és nekünk is ehhez kellene igazodnunk. Az a kérdés tehát, hogyan lehetne évente 500-800 milliárd forinttal növelni a kibocsátásunkat, vagyis javítani a versenyképességünket.

Az előrelépésben létfontosságú a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés fejlesztése, amit a megváltozott klíma, a szélsőségesebbé vált időjárás is indokolttá tesz. A mai magyarországi éghajlat a 30-40 évvel ezelőtti bolgárhoz hasonlít leginkább, és ez az 500 km-es eltolódás komolyan érezteti a hatását nálunk. Jelenleg csak 100 ezer hektárnyi területet öntözünk, pedig viszonylag kis erőfeszítéssel 600 ezer hektárra lehetne növelni ennek mértékét. Az alapvető probléma az, hogy az öntözés költségét a termény árában nem lehet érvényesíteni.

A kukorica tekintetében évek óta kínálati piacról beszélhetünk, legutóbb globálisan 1 milliárd tonna termést takarítottak be, és emellett 223 millió tonna zárókészletet jeleznek előre – vázolta fel előadásában a jelenlegi helyzetet Tikász Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) osztályvezetője. A vetésterület idén az USA-ban várhatóan 4 százalékkal fog csökkenni, Oroszországban viszont 3, Ukrajnában pedig 5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az Európai Unióban nem változik a termőterület nagysága, és Magyarországon sem esik 1 millió hektár alá (1,03 millió hektár az előrejelzés), így a korábbi pesszimista jóslatok egyelőre nem váltak be.

Negatív piaci folyamat, hogy az EU-ban jelentősen csökkent a kukorica takarmányként való felhasználása. Ez egyrészt a tejelő szarvasmarhák számának csökkenésével magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy sokan szójadarával váltják ki ezt az alapanyagot. Ami az árakat illeti, a párizsi árutőzsdén (MATIF) március óta erős, 170-175 dolláros kukoricaárakat tapasztalhatunk, amihez az is hozzájárult, hogy a szokatlanul hideg május eleji időjárás kisebb pánikot okozott. Egyelőre nem jelent meg a piacon a dél-amerikai kukorica, amely várhatóan letöri majd az árakat, így a közeljövőben – az AKI előrejelzése szerint – a termelők aligha számíthatnak árnövekedésre.

Lassan elérkezik a farming 4.0 időszaka, ami egy újabb nagy ugrást jelent a mezőgazdaság fejlődésében – tekintett a jövőbe előadásában Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője. A cég ügyviteli szoftvereket kínál a mezőgazdasági vállalkozások mindennapi életének megkönnyítésére, és jelenleg 300 ezer hektárnyi szántóterületen használják a megoldásaikat. A jövőt szerintük a bigdata-elemzés jelenti, a munkaeszközeink ugyanis már ma is folyamatosan kommunikálnak, adatokat küldenek számunkra, ám ezek elemzésére, hasznosítására egyelőre nem fordítunk elegendő figyelmet. (portfolio.hu)