Nagy István: az agrárpolitika elkötelezett a tejtermelés és tejfeldolgozás fejlesztése iránt

Nagy István versenyképességi feltételnek nevezte az uniós előírásoknak megfelelő, magas technológiai színvonalú állattartó telepeket, és üdvözölte, hogy a fejlesztésükre meghirdetett keretösszeget a jelentős érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni. A tejfeldolgozók két kiírásra is számíthatnak ebben a hónapban, a kisebb fejlesztéseikre egy 50 milliárd forintos, a nagyobb projektek megvalósítására pedig egy 200 milliárd forintos felhívás jelenik meg hamarosan – tette hozzá.

Az agrárminiszter várakozása szerint a szarvasmarhatartásban csaknem 40 ezer férőhely létesülhet, korszerűsödhet, és összesen 400 ezer négyzetméter építmény jöhet létre, vagy újulhat meg a pályázatoknak köszönhetően.

A tárcavezető a rendkívüli mértékű támogatást azzal indokolta, hogy a tej rengeteg embernek jelent biztos megélhetést, és nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki. Magyarország tejből önellátó, a termelés mennyisége 2010 óta több mint 16 százalékkal bővülve elérte az évi 1,9 milliárd litert, miközben a fogyasztói tej behozatala a harmadára esett vissza – sorolta a miniszter.

Hozzátette, hogy a termeléstől eltérően a fogyasztás még nem érte el az európai élmezőnyt, de az elmúlt években mind a tej, mind a tejtermékek fogyasztása nőtt, tavaly például átlagosan 6 százalékkal fejenként. Nagy István úgy véli, hogy a keresletet a fogyasztói szemlélet formálásával tovább lehetne emelni, és üdvözölte, hogy a boltok kínálatában nő a magyar tej aránya. A miniszter a kiskereskedelmi láncokat arra kérte, hogy minél több belföldi tejterméket kínáljanak, a magyar fogyasztókat pedig arra, hogy ezeket vásárolják. A tej semmivel nem pótolható, teljes értékű, egyedülálló, mindenki számára értékes táplálék – hangsúlyozta.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a beruházások jelentőségét emelte ki, megjegyezve, hogy az EU-tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a költségvetési társfinanszírozás aránya a következő vidékfejlesztési programban. Győrffy Balázs úgy véli, hogy a pályázatok óriási lehetőséget jelentenek a tejágazat számára, de az érdekérvényesítést még erősíteni kell. Véleménye szerint az üzletláncoknak figyelembe kell venniük a termelés drágulását, a termelők pedig szükség esetén egységes fellépéssel érvényesíthetik az érdekeiket.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elkerülhetetlennek látja, hogy a termelés növekvő költségei megjelenjenek a fogyasztói árakban. Istvánfalvi Miklós szerint ellenkező esetben az sem zárható ki, hogy csökken a belföldi előállítás mennyisége. A tisztességes versenyhez – mint fogalmazott – hatékony piaci szabályozásra is szükség van, nem lehet például senkit piaci előnyhöz juttatni a fogyasztói árak jelentős mértékű eltérítésével, és nem szabad engedni az időhúzást az erőfölényben lévő kereskedő számára az ártárgyalások során. A terméktanács javaslatairól hamarosan az Agrárminisztérium fog dönteni – tette hozzá.

A tej terméktanács társelnöke kifejtette, hogy a Magyarországon jelentősnek számító termékekből a termelés fedezi az igényeket, tehát a fogyasztói tej, a tejföl, a túró, a vajkrém jellemzően belföldön készül, de a fejlesztéseket úgy kell alakítani, hogy más árucikkek is készülhessenek itthon. Szautner Péter az ízesített joghurtokat, és a minőségi sajtokat emelte ki, hiszen ezek ma még többnyire külföldről származnak. Hosszabb távon a fogyasztást, és a termékek feldolgozottságának növelését nevezte a tejágazat céljának. A tejtermék – mint fogalmazott – világszerte az egyik leggyorsabban fejlődő piaci kategória, de a fogyasztói igények folyamatosan változnak, amit a magyar termelők sem hagyhatnak figyelmen kívül. (MTI)