MNB: jelentősen bővült a hitelezés

Az idei második negyedévben jelentősen bővült a vállalati, ezen belül a kis- és középes vállalatok (kkv) hitelállománya. A vállalati hitelezésben a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek kihelyezése azonban érdemben továbbra sem emelkedett, miközben a hitelkereslet, elsősorban a hosszú lejáratú források iránt erősödött – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője sajtótájékoztatón Budapesten.

A bankok elsősorban a hitelek árjellegű feltételein enyhítettek a második negyedévben.
Az idei második negyedév végére 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tranzakciók értéke éves összevetésben 12,1 százalékkal emelkedett. A kkv-szektor hitelállománya még ennél is erőteljesebben nőtt.
A háztartási hitelállomány 4 százalékkal nőtt egy év alatt, a hitelnyújtást továbbra is az új lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök kihelyezése uralta. A fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalékra emelkedett, a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek térnyerése mellett – fűzte hozzá a szakember.
Nagy Tamás elmondta: a háztartási hitelállomány a második negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, bár ez a válság óta a legmagasabb dinamika, a régiós összehasonlításban az emelkedés nem számít kiugrónak.
Kifejtette: a teljes háztartási hitelfelvétel az elmúlt egy évben 31 százalékkal emelkedett. A lakáscélú hitelek nyújtása ezen belül 39 százalékkal, míg a személyi kölcsönök kibocsátása 48 százalékkal bővült, így a lakossági hitelállomány növekedésében ez a két hiteltípus meghatározó.
A jegybank főosztályvezetője elmondta: a fix kamatozású lakáshitelek felára csökkent a vizsgált időszakban, ennek eredményeként az 1-5 éves futamidőre fix kamatozású hitelek felára elérte, az öt évnél hosszabb időre fixált kamatozású hitelek esetében pedig 0,2 százalékpontra megközelítette a változó kamatozású hitelek átlagos felárát.
A legfeljebb egy évre rögzített fix kamatozású lakáskölcsönök aránya 18 százalékra csökkent a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek elterjedésével párhuzamosan.
A banki vezetők válaszaiból az derült ki, hogy a hitelfeltételeket szerény mértékben enyhítették a második negyedévben, de így is a kereslet bővülése jellemzi a piacot mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelezésben – fejtette ki.
Nagy Tamás utalt arra: a pénzintézetek jelentős fejlesztéseket valósítanak meg az online értékesítések bővítése érdekében, de a banki vezetők úgy ítélték meg, hogy nem lehet a hitelfelvétel egész folyamatát online lefolytatni. (MTI)