MKB: jól hajráztak a kártyabirtokosok

Az utolsó két hét alatt megfeleződtek az MKB SZÉP Kártyákra még 2012-ben utalt, a felhasználhatóságukat tekintve május 31-én lejárt pénzek. A tavalyelőtt beérkezett összeg mindössze 1,6 százalékára rúgó maradékot június folyamán kapják vissza az eredeti befizetést teljesítő munkáltatók.

Huszáros hajrát vágtak ki az MKB SZÉP Kártyák birtokosai: a május végi határidő lejárta előtti, utolsó négy órában még 2 millió forintot költöttek el a 2012-es keretükből – jelentette ki Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. ügyvezető igazgatója. A hónap utolsó napjaiban a kártyabirtokosok a hosszú hétvégékre emlékeztető intenzitással „kártyáztak”, hiszen míg május 15-én még 352 millió forint volt a számláikon a 2012-ben átutalt, 10,3 milliárd forintos keretből, a határidő lejártára a maradvány 169 millióra apadt, ami mindössze 1,6 százaléka az eredetinek.

A maradék lényegében azonos nagyságrendben oszlik meg a három zseb (szállás, étkezés, szabadidő) között, 28 ezer kártyabirtokost érintve. Ennek megfelelően a számlákon átlagosan hatezer forint maradt, de e mögött nagy különbségek rejlenek: több mint ötezer érintettnek maradt ugyanis száz forintnál kevesebb pénze, tízezren mondhattak búcsút száz és ezer forint közötti összegnek, míg tízezer forintnál nagyobb összeg csupán négyezer kártyabirtokos számláján ragadt be.

A határidő lejárta után fel nem használt összegeket június végéig megkapják azok a munkáltatók, amelyek eredetileg átutalták azokat. Az MKB közel kétezer munkáltatónak fog utalni, a legkisebb összeg egy forint, a legnagyobb pedig megközelíti a 8,8 milliót. A cégek között is nagyok a különbségek: száz cég száz forintnál kevesebbet fog kapni (közülük huszonkettő tíz forintot sem.), százezer forintnál nagyobb összeget pedig négyszáznak utalnak át.

Az év elejétől május végéig egyébként a munkáltatók már 5,7 milliárd forintot fizettek be immár több mint 129 ezer MKB SZÉP Kártyára, ami 10 százalékot megközelítő bővülést jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A felhasználás több mint 20 százalékkal bővült, ugyanakkor a felhasználás belső arányai nem változtak számottevően: a költések közel 67 százaléka történt a vendéglátás alszámláról, szálláshelyre 18 százalék, szabadidőre pedig 15 százalék jutott. Az első öt hónapban kifizetett összegek 43 százalékát a fővárosban és az ország középső részén költötték el, ezt egyformán 9 százalék körüli részesedéssel követte Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország.