Mit eszünk, ha nagy leszünk?

Dátum: 2010. 07. 06. 08:00

Hazánkban egyelőre nem született egységes jelölés a génkezeléstől mentes élelmiszerekre. Szakértők azt mondják, egyelőre erre a célra az ökológiai jelölés is megfelel, hiszen a biogazdálkodás egyben géntisztaságot is jelent. Több európai országhoz hasonlóan ráadásul – véleményem szerint joggal – hazánk is elzárkózik a génkezelt növények köztermesztésétől. A termelők egy része bírálja ezt a rendszert, viszont a génmódosított fajták emberi szervezetre gyakorolt hatását Magyarországon még nem vizsgálták. Ráadásul hazánk hivatalosan csak a köztermesztést tudja korlátozni, hiszen az Európai Unión belül az áruk mozgását semmi nem akadályozza. A hazai fogyasztók így legfeljebb abban bízhatnak, hogy az uniós szabályoknak megfelelően a kereskedők és gyártók feltüntetik, ha egy adott élelmiszer genetikailag módosított hozzávalót tartalmaz.

Ez év tavaszán éppen a tudományos kutatásokkal nem alátámasztott engedélyezési eljárás ellen készül fellépni a magyar állam az Európai Bíróságnál. Az apropó az, hogy hosszú moratórium után néhány hónapja újabb génkezelt növényfajta köztermesztését engedélyezte az EB. A magas keményítőtartalma miatt kifejlesztett Amflorát vélhetően amúgy sem termesztenék nálunk, hiszen ipari burgonyával itt nem foglalkoznak a gazdálkodók, de a leköszönő kormány nem az engedélyt magát, hanem az eljárási rendet bírálta. Szerintünk sérti az élelmiszer-biztonságra vonatkozó uniós szabályozás elővigyázatosságra vonatkozó elvét, mivel nem veszi figyelembe a fogyasztók biztonságát.
Mint 100 százalékban génmódosítástól mentes termékeket gyártó és forgalmazó vállalat, kiemelten figyeljük ezt a jogvitát, hiszen a várhatóan elhúzódó bírósági eljárás alkalmat teremthet az eszmecserére, egyben felhívhatja a figyelmet a brüsszeli jogalkotási rendszer hiányosságaira.