A hazai fogyasztók mintegy háromnegyed része részesíti előnyben a magyar terméket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál. Legtöbbjük döntését a jó minőség, a termék egészséges volta, valamint megbízható alapanyaga befolyásolja. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat felmérése a magyar termékek megítéléséről a fogyasztók körében.

– Tízből hat fogyasztó tartja fontosnak, hogy amikor élelmiszert vásárol, akkor magyar terméket válasszon. Közülük egyharmad a jó minőséget, egyötöd a hazai áru egészséges voltát jelölte döntése fő okának – tájékoztat Villányi Ágnes, a Nielsen kereskedelmi kapcsolatok osztályának vezetője. – Utána sorrendben a megbízható alapanyagot, a megszokott ízt és a márka kedveltségét nevezték meg, 10-17 százalék közötti arányban.

Általában „fontos is, meg nem is” az élelmiszer magyar eredete, mondta a megkérdezettek 23 százaléka. További 16 százalék számára nem lényeges tényező, hogy a beszerezni szándékozott élelmiszer magyar legyen. Az egyes élelmiszerfajtákat tekintve, a magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76), tej (72), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor, búzadara (62), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), méz és lekvár (53).

Utánuk a sorrend: tészta, ásványvíz, fagyasztott zöldség és gyümölcs, étolaj, gyümölcslé és szénsavas üdítőital, margarin és vaj, édes keksz, konzerv és dobozos étel, csokoládé, sör.

„Hajlandó vagyok többet fizetni egy magyar termékért a külföldivel szemben” – mondta a válaszadók 26 százaléka.

A megkérdezettek többsége, 74 százaléka ugyanannyit kész fizetni egy magyar termékért, mint egy külföldiért.

A Nielsen kutatói a láncok akciós újságainak vizsgálata alapján megállapították, hogy a húskészítmények átlag 68 százalékát magyar termék logóval együtt hirdették idén júliusban. A zöldség- és gyümölcsfélék átlagosan 58 százalékát akciózták a magyar eredet megjelölésével. n

Németországban bővült, Franciaországban csökkent a kiskereskedelem

Az elemzők várakozásait is alulmúlta az Eurostat legfrissebb kiskereskedelmi jelentése. Idén, május óta első alkalommal szeptemberben csökkent az euróövezeti kiskereskedelmi eladások összesített értéke. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos a visszaesés.

A 27 tagú EU-ban a kiskereskedelmi értékesítések 0,3 százalékkal csökkentek szeptemberben. Éves összevetésben az euróövezeti kiskereskedelmi eladások 1,5 százalékkal, az EU-ban pedig 0,8 százalékkal csökkentek a kilencedik hónapban.

Németországban 0,4 százalékkal nőttek a kiskereskedelmi eladások szeptemberben augusztushoz képest, Franciaországban viszont 0,6 százalékkal csökkentek. Az euróövezetben jelentősnek számító Spanyolországban az értékesítések 1,7 százalékkal estek vissza szeptemberben, ami elsősorban az euróövezeten belül legmagasabb munkanélküliségi rátának tudható be.

Az élelmiszer és az élvezeti cikkek értékesítése stagnált szeptemberben az euróövezetben.