Mindent a vendégért, de kényszerűségből drágábban

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 01. 31. 08:00

Érzi a megszorító intézkedéseket a gasztro szegmens is, ám az első hónapokat jó vendéglőshöz méltón fogadták az éttermek: egyáltalán nem vagy minimálisan emeltek árat. A végletekig persze nem tarthatnak ki, költségeiket ki kell gazdálkodni, és ha lehet, a vendéget is meg kell tartani.A tavaly ősszel bevezetett megszorító csomag, azon belül különösen az áfaemelés és a bérterhek növekedése – a gazdaság egyéb területei mellett – kedvezőtlenül érintette a vendéglátást is. Így kezdte beszámolóját Thurzó Béláné, a közel háromezer tagot tömörítő Magyar Vendéglátók Ipartestületének gazdasági alelnöke. Az intézkedések a szakmára és az abban tevékenykedő vállalkozásokra is negatív hatással voltak, vannak.

Dominóhatás
– Már 2004-ben az élelmiszerek 12-ről 15 százalékra való áfaemelését is megérezték az éttermek, hiszen annak a vállalkozások terheit növelő hatása nem három, hanem gazdasági számítások szerint mintegy tizenöt százalékos volt. A legújabb, ötszázalékos áfaemelés pedig még ennél is többet jelent. Az élelmiszerek áfakulcsának emelése a végső fogyasztók felé halmozottan jelenik meg, amely súlyosan érinti az éttermek és cukrászdák vendégkörét, és a közétkeztetésben, gyermekélelmezésben részt vevőket, de közvetlenül hat a szállásdíjakra is – mutatott rá Thurzó Béláné.
Nem oldja a feszültséget az sem, hogy a beszerzéseket terhelő áfát vissza lehet igényelni, hiszen a HoReCa szektor működéséhez nagyon sok olyan többletköltség tapad, amely az árrésben testesülve az értékesítési árat is növeli. És mivel a szakmai összefogás ellenére a vendéglátás ételforgalma is a 20 százalékos adókulcs alá esett, így a megszorítások hatványozottan jelentkeznek.

„Mindennek van ésszerű határa”
A gazdasági alelnök azt is kiemelte, hogy a vállalkozásokra rendkívül kedvezőtlen hatással van a működési és az élőmunkát terhelő költségek jelentős emelkedése, valamint a bevezetett újabb adóterhek. A januártól 131 ezer forintra emelt minimum járulékalap szintén nem hat serkentőleg a gasztronómiai szektorra, hiszen egy-egy étteremben nem csupán néhány, hanem gyakran több tíz ember dolgozik, akik után a béren kívül annak terheit is mind fizetni kell.
Amellett, hogy a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, mint a munkaadói oldal országos érdekképviselete támogatja a kormány stabilizálási szándékát, és megérti a lépések szükségességét, helyteleníti az előzetes szakmai egyeztetések, hatásvizsgálatok elmaradását.
– Az árak, és így az éttermek, vendéglátóüzletek üzemeltetési költségei egyre nőnek, a többletköltségeket azonban már nem lehet továbbhárítani a vendégekre. Vállalni kell a kisebb profitot, nem egy esetben az esetleges rövid távú veszteséges üzemelést cserébe a vendégkör megtartásáért. Tisztában vagyunk azzal, hogy a vállalkozásoknak jobban kell gazdálkodni, és tagjaink ezt – a lehetőségeken belül – meg is teszik, de mindennek van ésszerű határa. A túlzott takarékosság ugyanis lehet, hogy az ellenkező oldalon, a vendégek részéről üt vissza, az pedig kerülendő, mert üzletbezáráshoz is vezethet. Egyes üzletek minimális mértékben ugyan, de tudtak élni az áremelés lehetőségével, de azok szinte kivétel nélkül idegenforgalmilag frekventált helyen találhatók. Ugyanakkor már érkeztek jelzések megszűnésekről, tulajdonosváltásról, és tartunk tőle, hogy idén ez a tendencia folytatódik – húzta alá Thurzó Béláné.
Az ipartestület – a helyzet némi ellensúlyozására – a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal együttműködve olyan, a működési feltételeket, versenyképességet javító intézkedések bevezetésén dolgozik, amelyek a megszorítások ellenére is segíthetik a szektor működését

Kötelező borravaló – kényszerből
– Valószínű, hogy hatással lesz a mi tevékenységünkre is az őszi kormányzati megszorító csomag, az általa indukált változások azonban az év végi hajrában – vendégkörünkből adódóan – nem voltak szembeötlők – nyilatkozta magazinunknak az ország egyik legismertebb vendéglátó-ipari szakembere, az Éttermi Szövetség tagja, Rosenstein Tibor. A Rosenstein vendéglő tulajdonosa ennek ellenére észrevett apró jeleket, változásokat, ugyanis az évzáró banketteken, összejöveteleken szerényebb rendelésekkel éltek partnereik, és vendégeik is mintha visszafogottabban költekeztek volna. Pedig áraikba csak az élelmiszerek ötszázalékos áfaemelését építették be, azon felül tavaly semmilyen árat nem emeltek. Januártól pedig a megengedettnél alacsonyabb mértékű, tízszázalékos felszolgálási díjat alkalmaznak, amely nem tekinthető áremelésnek, hiszen a vendégek jelentős része eddig is természetesnek vette azt, most azonban mindenkinek meg kell fizetnie – igaz, a Rosensteinben eddig még senki nem szólt érte. E lépés másik hozadékaként legalizálja a felszolgálók keresetét.
– Más árat nem emeltem, várakozó állásponton vagyok, egyelőre kivárok, mert inkább vállaljuk, hogy kevesebbet keresünk, de maradjon meg a vendég, ne csökkenjen partnereink száma, ugyanígy maradjon meg minden munkatársam is állásában – mondta Rosenstein Tibor. Az energiaárak emelkedéséről az étterem-tulajdonos, a visszafogott január eleji forgalom alapján nem tudott nyilatkozni, de a jövőben számol hatásukkal.
N. O.