Minden második szomjoltó ásványvíz

A mögöttünk álló években kevés olyan élelmiszert lehet találni, amelyiknek fogyasztása folyamatosan növekedett volna. Ilyenek például az alkoholmentes termékek. Az idei esztendő már itt is visszaesést hoz, igaz, várhatóan csak minimálisat. Az alkoholmentes italok egy főre jutó fogyasztása 10 év alatt kétszeresére nőtt, 2007-ben elérve az évi 215 litert. Az idei esztendőben azonban nemhogy megtorpant a növekedés, de várhatóan az egy főre eső fogyasztás 1-2 literrel visszaesik.

Növekszik a kereslet az ízesített vizek iránt
– A magyarországi alkoholmentes italok piacából – bár az ásványvizek gyors térnyerése miatt csökkenő mértékben – 2004-ig a szénsavas üdítőitalok részesedése volt a legnagyobb, az összes egy főre jutó fogyasztás mintegy 40 százalékát ez a szegmens adta – mondja Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének titkára.
Ez a tendencia 2005-ben megváltozott, és az értékesített mennyiséget tekintve a vezető szerepet az ásványvíz vette át. Tavaly az ásványvizek már 49 százalékot meghaladó részesedéssel álltak az élen. Idén várhatólag már nem változik az ásványvizek aránya az eladásokon belül. A szerkezet változása tartósnak ígérkezik, tekintettel arra, hogy az alkoholmentes italokon belül ez az a termékcsoport, ahol a jövőben is jelentősebb növekedés prognosztizálható, miután a gazdaságilag fejlett országok fogyasztásától itt még van elmaradásunk.
Hagyományosan a hazai fogyasztók a szénsavval dúsított termékeket kedvelik jobban, de a csendes, szénsavmentes ásványvizek iránti kereslet, ezzel piaci részesedésük, évről évre növekszik.
A hazai palackozott vizek döntő többsége természetes ásványvíz, de alapanyagát tekintve forrásvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, ivóvíz és ízesített víz is forgalomban van. Ez utóbbi iránti kereslet szintén növekvő tendenciát mutat.
A fajlagosan magas szállítási költségek miatt külföldről napjainkig jelentősebb volumenben nem érkezetek palackozott vizek, a választék ebben a termékcsoportban jellemzően hazai termék. Az export sem számottevő.
Az ásványvízpiacon szereplő termékek közel 90 százalékát nyolc nagy cég palackozza, a fennmaradó résen öt közepesnek számító és tíz kis vállalat osztozik. Egyenletesen növekszik a saját márkás termékek részaránya, idén már meghaladja a 38 százalékot.

Előretör a light
Magyarországon évente 650-700 millió liter szénsavas üdítőitalt állítanak elő. Az egy főre jutó fogyasztás tendenciája évek óta gyakorlatilag stagnáló, eltekintve néhány, kiugróan kedvezőtlen időjárás miatti, gyengébb évtől. A fogyasztás várhatóan idén az előző évhez viszonyítva némileg csökken, de európai viszonylatban még magasnak számít az egy főre jutó 65 literes fogyasztás.
A szénsavas üdítőital a fajlagosan magas szállítási költségek miatt szintén nem tipikusan exportcikk. A belföldi igényeket jellemzően saját gyártásból elégítik ki, az import inkább a választék bővítését szolgálja.
A szénsavas üdítőitalok között legkedveltebb íz a kóla, melynek részarányánál az utóbbi években stagnáló vagy lassú visszaszorulást tapasztalhattunk, de még idén is 55 százalék feletti a részesedése. További kedvelt ízek a narancs és a citrom, és folyamatosan növekszik az ásványvízalapú, egzotikus ízesítésű üdítőitalok népszerűsége.
A fogyasztói igények változására fokozódik a csökkentett cukortartalmú vagy kizárólag mesterséges édesítőszert tartalmazó, alacsonyabb energiatartalmú light termékek, a különböző gyümölcsökkel ízesített, cukormentes ásványvizek, továbbá a vitamin- és fehérjedús sportitalok térnyerése.
A hazai szénsavas üdítőitalok piaca erősen koncentrálódott. Annak ellenére, hogy az utóbbi években évről évre folyamatosan növekvő mennyiségben jelennek meg a kereskedelmi márkák, a Coca-Cola és Pepsi termékei még mindig a piac kétharmadát uralják.

Növekvő import a gyümölcslevek között
Várhatóan félmilliárd liter gyümölcslevet állítanak elő idén Magyarországon. Ennek háromnegyede a hazai boltokba kerül, míg a termelés negyede külföldön talál vevőre. Elsősorban a már hagyományosnak számító keleti piacokra, de növekszik a nemzetközi gyártók tagországokon belüli kiszállítása is. A szövetség információi szerint néhány éven belül – azzal, hogy Bulgária és Románia is az Európai Unió tagja lett – némileg csökkenhet e termékek kivitele.
Az import a korábbi években ebből a termékcsoportból sem volt jelentős, EU-tagságunkig alig haladta meg a fogyasztás 1-2 százalékát. A változás ezen a területen is megfigyelhető. Jellemző azonban, hogy a több országban is gyártókapacitással rendelkező multinacionális vállalatok révén, 2006. évben már behozatalból származott az összfogyasztás mintegy 15 százaléka, és idén már elérheti a 20 százalékot.
A gyümölcslevek körébe tartoznak – gyümölcslétartalom szerinti megkülönböztetéssel – a 100 százalékos levek (dzsúsz), a nektárok és az alacsony gyümölcstartalmú italok, de statisztikusok e csoportba sorolják az egyre népszerűbb teaitalokat is. Az elmúlt években bekövetkezett lassú fogyasztásnövekedés jellemzően az alacsony gyümölcstartalmú, olcsóbb italoknál, ezen belül is a teáknál jelentkezik.

10 liter fölött az egy főre eső jegestea-fogyasztás
E termékcsoport térnyerése a vásárlóerő korlátaira, és az ebben a körben megjelent új italok széles választékára vezethető vissza, itt kiemelve a „jegesteák” egyre bővülő választékát. A teaitalok fogyasztása, új szegmensként, folyamatosan növekszik. Az öt évvel ezelőtti, fejenkénti 4,7 liter fogyasztás idén már meghaladhatja a tíz litert.
Tekintettel az általános gazdasági környezetre, a fizetőképes kereslet várható alakulására, az alacsonyabb gyümölcslétartalmú italok „sikerének” tendenciája a közlejövőben lényegesen nem változik. Ugyanakkor az egészséges táplálkozásnak napjainkban egyre fontosabb szerepe van, és ez jellemzi a gyümölcslevek termékfejlesztését is. A piacon ez már kevésbé érezhető, hiszen táplálkozási szempontból a friss gyümölcsökhöz hasonlóan értékes 100 százalékos levek a drága árkategóriába tartoznak, és itt a fizetőképes kereslet a meghatározó.
A gyümölcslégyártás a szénsavas üdítőitaloknál tapasztalhatónál kevésbé koncentrált hazánkban, bár az elmúlt években ezen a területen is erősödő ez a folyamat. Kedvezőtlen változás 2008. évben az egyik legnagyobb tradíciókkal rendelkező gyártó, a Szobi Szörp felszámolása. Jelenleg öt nagy gyártó (SIÓ-ECKES Kft., Rauch Hungária Kft., Coca-Cola HBC Magyarország Kft., Maspex-Olympos Kft., Elma ZRt.) osztozik a piac 80 százalékán, úgy belföl­dön, mint az exportban.
– Az általános gazdasági válság mellett a magyarországi alkoholmentes italgyártás jövedelmezőségét befolyásolja a csomagolási termékdíj-szabályozás tervezett változtatása, ami jelentős „többletadót” ró a vállalkozásokra. A többletadót a jelenleg néhány százalék eredményt realizáló gyártók nem tudják kigazdálkodni, azt a fogyasztókra kell áthárítani, és ez mintegy 8-10 százalékos áremelkedéssel járna. Az áremelés visszaveti a fogyasztást, újabb kis- és középvállalkozások működőképességét lehetetlenítve el – mondta Kiss Gáborné.