Miért sóvárgunk annyira az édességek után?

A fogyókúrázókat és a tudósokat egyaránt foglalkoztatja: miért sóvárgunk gyakrabban az édes, zsíros ételek, mint egy szép, érett alma után? A szakemberek szerint a bizonyos ételek utáni vágyakozás több okra is visszavezethető. Egyfelől evolúciós okai vannak, másfelől pszichológia tényezők is befolyásolhatják, harmadszor pedig sokszor csupán arról van szó, hogy a szervezetünknek szüksége van egy bizonyos fajta táplálékra – legalábbis ezekre a következtetésekre jutottak a mindennapipszichologia.hu által idézett pszichológusok.

A fogyókúrázókat és a tudósokat egyaránt foglalkoztatja: miért sóvárgunk gyakrabban az édes, zsíros ételek, mint egy szép, érett alma után? A szakemberek szerint a bizonyos ételek utáni vágyakozás több okra is visszavezethető. Egyfelől evolúciós okai vannak, másfelől pszichológia tényezők is befolyásolhatják, harmadszor pedig sokszor csupán arról van szó, hogy a szervezetünknek szüksége van egy bizonyos fajta táplálékra.

Andrew Hill professzor, a Leeds Egyetem Pszichiátriai és Viselkedéstudományi Intézetének vezetője fontosnak tartja leszögezni, hogy az ételek utáni vágyakozás nem azonos az éhség érzetével. Az éhség ugyanis a test jelzése, hogy energiára és tápanyagra van szüksége, az előbbi azonban ennél sokkal összetettebb dolog. „Aki éhes, az lényegében bármit megenne. Aki viszont sóvárog valami után, az egy konkrét ételre vágyik, és ennek az agyban lévő bizonyos kémiai összetevőkhöz van köze, például a dopaminhoz vagy az opioidokhoz”
– fejtette ki a Roehampton Egyetem pszichológusa, dr. Leigh Gibson. Evolúciós szempontból a magas kalóriatartalmú ételek utáni vágyakozás visszavezethető arra az időszakra, amikor mindennek fontos szerepe volt a túlélésben, ha pedig a pszichológia tényezőket vesszük figyelembe, az idegeskedés vagy a boldogtalanság következtében is hasonló ételeket kívánunk. A stresszre adott válaszként testünk kortizolt termel, amelynek elsődleges szerepe a vércukor szintjének emelése. Ezért fordul elő, hogy ha idegesek vagyunk, magas kalóriatartalmú ételekre vágyunk.

Végül meg kell említeni azokat az eseteket is, amikor fontos figyelembe venni a test jelzéseit, és azt, hogy éppen mit kívánunk. Dr. Gibson még 1995-ben végzett el egy kísérletet, amellyel rámutatott ennek fontosságára. A kísérleti alanyok az alacsony proteintartalmú reggeli után magas proteintartalmú ebédet kaptak, másnap pedig mind a reggeli, mind az ebéd kevés proteint tartalmazott. A harmadik napon szabadon választhattak, és – íztől függetlenül – mindenki a magas proteintartalmú étel mellett döntött. Ez bizonyítékul szolgált arra, hogy a szervezetünk automatikusan azt a tápanyagot választja, amelyikben éppen hiányt szenved.