Miben mások a kínai turisták?

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) előrejelzése szerint 2011-ben a külföldi turistaérkezések száma globális szinten előreláthatólag 4-4,5 százalékkal növekszik. Az év első nyolc hónapjában Európa több mint 6 százalékos növekedéssel az első helyen áll a kontinensek között.

A hosszú távú – 2030-ra vonatkozó – UNWTO-előrejelzések szerint a nemzetközi kiutazóturizmus tovább nő, de mérsékeltebb ütemben, mint az utóbbi 20 évben. Becslésük szerint azonban a 2010-ben regisztrált 940 milliós szám 2030-ra így is 1,8 milliárd kiutazó turistára növekszik, azaz 20 év alatt csaknem megduplázódik. A növekedés nyilván más ütemben lesz érzékelhető az egyes földrészeken. Ugyan Európa megőrzi vezető szerepét, azonban igazán számottevő és gyors növekedést az ázsiai és a csendes-óceáni térségek fognak elérni, amennyiben a szervezet feltevései helyesnek bizonyulnak.

A turisztikai térkép átrendeződéséhez hozzá tartozik, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térségek nemcsak turisták fogadásában közelítik meg a vezető szerepet a világban, hanem azok küldésében is, ami pozitív fejlemény lehet az európai piacok számára. Kínából a középosztály emelkedő életszínvonalának és a kiutazási korlátozások lassú, de fokozatos könnyítésének köszönhetően egyre több turista utazik külföldre. Egyes előrejelzések szerint számuk 2020-ra elérheti a százmilliót is, mely a 2010-es statisztikák által jegyzett 57 milliós szám és a rendkívüli gyors növekedés fényében nem elképzelhetetlen. Erre számítanak sokan az európai és hazai turisztikai piacon is: egy új vendégkör megjelenésével és gyors növekedésével egy csapásra megoldódik a kihasználatlan kapacitások problémája.

A képlet azonban nem ilyen egyszerű. 2010-ben a kínai turisták több mint kétharmada Hongkongba és Makaóba látogatott el. Míg az előbbi inkább üzleti desztináció, addig az utóbbi csaknem kizárólag szórakoztatóipari úti cél, globálisan is az egyik legjelentősebb kaszinókínálattal, ugyanis a kínaiak imádják a szerencsejátékokat.

További jelentős kínai úti célok közé tartozik Japán, Dél-Korea, Tajvan és Vietnam. Az első hat úti cél a forgalom több mint 80 százalékát adja. A fennmaradó, jelenleg még relatíve kevés „új utazóért” hatalmas a verseny Európa és más földrészek között. Az európai kontinens legnépszerűbb úti célja a 2010-ben alig több mint 300 ezer kínai turistával büszkélkedő Nagy-Britannia, amely csak a 11. az úti célok rangsorában, és amelyet Németország, Franciaország és Olaszország követ.

A KSH adatai szerint hazánkba 2010-ben 45 ezer kínai turista érkezett, akik összesen körülbelül 80 ezer vendégéjszakát töltöttek itt el. Figyelemre méltó, hogy a 2011-es előzetes adatok szerint az év első 10 hónapjában már több mint 50 ezer kínai turista érkezett, akik megközelítőleg 100 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ez kiemelkedő növekedésnek mondható. A kínai turisták szokásai azonban gyökeresen eltérnek a tradicionálisan Európát és azon belül Magyarországot látogató utazókétól, melyekre érdemes odafigyelni, ha még több kínai turistát szeretnénk fogadni. Melyek ezek az alapvető különbségek?

Túlnyomó többségben csoportos utazásokon vesznek részt a szabadidős és az üzleti utak esetében is. Leginkább azért, mert ezekre könnyebb vízumot kapni, mint az egyéni utakra, továbbá az egyéni utak esetében minden kínainak letétbe kell helyeznie 50 ezer jüant (körülbelül 1,8 millió forint) az indulás előtt, amely biztosítékként szolgál a hazatérésre. Ez jelentősen szűkíti az utazásra képesek körét, bár ez a kör rohamos ütemben nő a gazdasági fejlődés következtében gyorsan bővülő középosztály miatt. Magyarország 2003 óta a csoportos utazások szempontjából jóváhagyott úti cél, ez azt jelenti, hogy az egyének helyett az utazási iroda vállalja a felelősséget, így nem kell személyenként kauciót letétbe helyezni. A leggyakoribb csoportlétszám 15 és 50 fő közé tehető.

Nagy mennyiségű készpénzt visznek magukkal, sőt a rokonok és szomszédok is rájuk bízzák a pénzüket, hogy vásároljanak nekik, ugyanis a szerencsejátékokon túl a másik kedvenc időtöltésük a vásárlás. Rendkívül fogékonyak a luxuscikkek iránt, és egy helyen akár több terméket is vásárolnak, mivel a luxuscikkek Kínában akár 30-40 százalékkal is drágábbak ugyanazon márkák esetében, mint a világ más tájain. Ennek a jelenségnek már manapság is tanúi a híres londoni és párizsi áruházak, ahol ugrásszerűen megnőtt az ott vásárló kínai turisták száma.

Kiemelkedően fontos számukra egy helyszín presztízse, illetve ismertsége Kínában. Elsősorban a tévéműsorokban szereplő országok keltik fel az érdeklődésüket, ahova „divat” elutazni. Jó példája ennek a Kínában népszerű Prágai szerelmesek című sorozat, amely egy csapásra ismertté tette a cseh fővárost. Tehát az országmarketing működik, csak költeni kell rá, és kreatívan kell tálalni a kínai közönség elé.

A kínai fiatalok már nem ismerik úgy Magyarországot, mint az idősebb, 50 feletti korosztály, amelyből sokaknak volt kapcsolata hazánkkal. Nincs márkahűség, illetve nem tolerálják a rossz minőségű kiszolgálást. A vásárlói elégedettség náluk egyértelműen egy adott pillanatban tapasztalt szolgáltatás vagy termék minőségén alapszik.

A szállodai szobákat, alapszolgáltatásokat a kínaiakra lehet szabni, például reggelinél legyen meleg étel, leginkább tésztás leves, valamint a szobában elengedhetetlen a vízforraló a tea készítéséhez.
Magyarországon rövid távon nem számíthatunk kínai turisták tömegére, de hatékony országmarketingre, luxusvásárlási lehetőségek kialakítására, valamint az igényekre odafigyelő szolgáltatásokra és termékekre mindenképpen érdemes áldozni, mivel a kínai turista szívesen és sokat költ az utazásai során. (Világgazdaság – Tóbiás Gábor)